Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Kurucz János: Kincsesbánya

szállítását akadályozta, 2 zsidó orvost bújtatott, és katonai felmentéseket szerzett olyanoknak is, akik nem voltak a bánya dolgozói. Bende Józsefet február 14-én Sopronkőhidára, onnan pedig nyugatra hurcolták, ahonnan csak 1945. októberében térhetett haza.

37 Kincsesbánya lakói közül még ma is sokan hálával emlékeznek Bende főmérnökre, többen valóban neki köszönhették, hogy nem kerültek a frontra a háború végső szakaszában. 1945. március 18-án Iszkaszentgyörgy, március 19-én Guttamási is felszabadult. Egy feljegyzés szerint ezekben a napokban Pápán állomásozott még az a vasúti szerelvény, amely 11 vagon iszkaszentgyörgyi bányából származó anyagot szállított nyugatra összesen 2 200 000 Pengő értékben.

38 Az elmenekült németek fejetlenül elszórt felszereléseit a helyi lakosság a Gaja patakba dobálta, félve a következményektől. A felszabadulás évében a 'bányatelepen csaknem kizárólag helyreállítási munkákra került sor. A fokozódó lakásgondok enyhítésére a lengyel barakkokat szoba-konyhás lakásokká alakították, gyors ütemben haladt a lakótelep építése. Az üzemben dolgozó 133 dolgozó közül 110 volt a fizikai munkások száma egy 1945. szeptember 14-i jelentés szerint. Egy átlag szakmunkás órabére 7 P. 20 fillér, a betanított munkásoké 4 P 48 fillér volt 1945 nyarán.

39 Iszkaszentgyörgy ön 1945 április 4-én megalakult az MKP helyi szervezete, még ugyancsak áprilisban megkezdte működését a Nemzeti Bizottság Szabó Sándor elnökletével, és megszervezték a népi rendőrséget. A járás főjegyzőjének jelentése szerint Iszkaszentgyörgyön csak Kommunista és Nemzeti Parasztpárt működött 1945. júniusában. A községi rendőrség mellett a Kommunista Párt helyi szervezete is megszervezte a maga rendőrségét. Különböző hatáskör túllépésekkel tűzdelt tevékenységét a főispáni hivatal szüntette be azzal, hogy egyetlen párt sem szervezhet saját rendőrséget.

4

" A szakszervezeti csoport szintén 1945- ben alakult, kezdetben 50 taggal. A bányatelep az újjáépítés nehéz időszakát élte. A családok közül többen élelemszerző utakon vettek részt Dombóvár, Nagykanizsa és Szombathely környékén, ahol ruhaneműért és bőranyagokért bizonyos élelemhez juthattak. A földosztással helyi családok 5—6 hold földhöz jutottak, többen a földtől remélve megélhetést, gazdálkodásba kezdtek, és egyelőre nem vállaltak bányai munkát. Az anyagi nehézségeket a föld sem oldotta meg, rövid időn belül ugyanezek az ipari munka felé fordultak, és a földekről lemondtak. Az üzem a nők alkalmazását is lehetővé tette, nem kevés volt a bányában dolgozó nők száma az 1940-es évek második felében. 1946. májusában megalakult a Magyar—Szovjet Bauxit Alumínium Rt.; a MASZOBAL. Iszkaszentgyörgyi üzemének igazgatója Pjotr Nyeszterenko lett.

41 Az infláció kincsesbányai helyzetéről az üzemi bizottság 1946- os jegyzőkönyvei tanúskodnak: „A közélelmezési és közellátási cikkek beszerzése nehezebbé válik,... az üzem burgonyával nem rendelkezik, ... az 1946. április 8—13^i műszakokra a kalória P. kifizetése csak 17én történt meg". A szakszervezet az élelmiszerbeszerzéstől az ivóvíz ellátásig, a közös munkáskonyha felállításától az elsősegélyhely berendezéséig az üzem és kolónia legkülönfélébb ügyeivel volt kénytelen foglalkozni. A forint kibocsátása után a bányászok országos átlagot meghaladó bért kapták, Kincsesbányán a mély művelésben dolgozók műszakonként 12, a