Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Kurucz János: Kincsesbánya

Kurucz János; KINCSESBÁNYA Kincsesbánya Fejér megye észak-nyugati részén, Székesfehérvártól közel 15 km-re fekvő ipari település. A móri körzethez tartozó községet Iszkaszentgyörgy (3 km), Fehérvárcsurgó (3 km) és Guttamási <5 km) zárják közre, déli és nyugati irányból a Bakony váltakozó szintű hegyvonulatai, északról és keletről a móri árok határolják. A község centruma a Szeghegy (241 m) észak-keleti lejtőjénél elhelyezkedő dombokra épült, váltakozó felszíne természeti szépséget kölcsönöz a több utcás, szórt településnek. Az 1966 óta önálló közigazgatású tanácsi község a Fejér megyei Bauxitbányák Vállalatának központja, ezért nagy részét üzemi létesítmények foglalják el. Határában legkevesebb a mezőgazdaságilag hasznosítható terület, dél-délnyugati részét csaknem összefüggő erdős hegyek borítják. Felszín alatti rétegeiben a bauxiton kívül főleg a mészkő jellemző. A község összterülete 1087 hektár volt 1980-ban. Lakóinak száma ugyanebben az évben 1719. Határához tartoznak 1966 óta Felső-Kincses, Rákhegy, (egyéb belterület) Atya major és Tatárhegy külterületek, valamint az előzőleg iszkaszentgyörgyi határba eső Kisbittó és Somosmái egy része. Lakóinak kisebb része képezi az 1940 előtt itt élő őslakosságot és ezek leszármazottait, többségük betelepült. A bányaközség Székesfehérvárról legrövidebb úton Iszkaszentgyörgy felől a Somosmái aljai szántók mellett, kisebb kerülővel Felső-Kincses és a Tatárhegy felől közelíthető meg. Történetének fő jellemzői és szakaszai: Östelepülósei közül Kincses és Bittó a XIX. század elején népesültek be, ez időtől az iszkaszentgyörgyi uradalom szőlőhegyeiként említik őket írott források. Az 194l-es bányanyitással ipari település létesült a fenti szőlőhegyek helyén. A bányaközséget 1950-ben Guttamási közigazgatása alá rendelték, majd önálló közigazgatást nyert 1966-ban. Külterületi lakott helyei közül Atya és Rákhegy helyén már 1190-ben és 1201-ben falu állt. A fentiek közül Atya major már nem létezik. * Kincsesbánya nevének utótagja a bauxitbányászatra utal. A Kincses név a község déli határában fekvő Kincses heggyel és a hasonló hangzású őstelepüléssel kapcsolatos. A hegy lapos köveitől nyerte nevét. A pénzérme alakú különböző nagyságú lapos kövek (nummulites) az eocénkori tengerek