Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Farkas Gábor – Somkuti Éva: Kajászó

román katonai jelenlét megakadályozta, hogy a Tanácsköztársaság helyi híveivel szemben tömeges megtorlást alkalmazzanak. A községi elöljáróság sem lépett fel büntető szankciókkal az intéző bizottság tagjaival szemben. 1919. szeptember 19-i községi közgyűlésen hozott határozat szerint Mészáros György községi kanász, — aki nagy családdal rendelkezett, és a községi dikrektórium utasítására a pásztorházból a községi szegényházba költözött — köteles volt visszaköltözni eredeti lakóhelyére. A polgári községi vezetés jól érzékelte azt a szociális feszültséget, amely a tanácshatalom megdöntése után jellemzője volt az egész községnek. Ezért is szociális intézkedések egész sorát rendszeresítették, hogy a nyomorba jutott családokon segítsenek. Ezek az intézkedések elég széles skálán mozogtak, de realizálásuk több nehézségbe ütközött. Már a földbirtok-politikai intézkedések is ellenállásba ütköztek, s a nagybirtokos 1919 végén, 1920 elején nem gondolt még arra, hogy jelentősebb földterületeket adjon át a lakosságnak. A földreform végrehajtása pedig az egyik legjelentősebb intézkedés lett volna a pauperizmus felszámolásában, a szociális feszültség enyhítésében. A községi tulajdonban lévő földeket is bérletbe adták. A befolyt termények egy részéből a községi szolgákat fizették, akik a járandóságuk nagyobb részét természetben kapták. A községi földek két művelési ágból: szántóból és rétből álltak. A községi szántóföldek a vicinális út mentén feküdtek, és 1918-ban 7 részből álltak. 1919. december 31-én a községi földeket négy helybeli gazda vette bérbe. A bérlet összege 548 korona volt. 1922-ben — az infláció felerősödése kapcsán — a bérleti szerződést felülvizsgálták, és úgy határoztak, hogy 1922—1923. gazdasági évre 710 kg kukoricát kérnek a bérlőktől, 1923. november 10-én pedig 515 kg rozsért adták bérbe.

123 A falurét 10 parcellából állott, melyet 1922. február 11-én három évre adták bérletbe 17 940 korona ellenében. Később a rétbérletet pénz helyett búzára változtatták.

124 A Dreher uradalom 1920 végére merev álláspontját a földbirtok-politika területén megváltoztatta. 1920. december 3-án a községi közgyűlésen ismertették a Dréher uradalom intézkedését a munkáslakások létesítése tárgyában. Sípos Andor jegyző előadta, hogy Galtner Frigyes uradalmi felügyelő bejelentette az elöljáróságnak, hogy a kajászószentpéteri földmunkások követeléseinek egy részét, — melynek „a Károlyi forradalom és a kommunizmus alatt" hangot adtak — teljesíti az uradalom. Mindenekelőtt hajlandó 42 házhelyet átengedni nekik. A házhelyeket a hegyaljai részen jelölte ki az uradalom, mivel a Váli-víz völgyében csak ez a terület volt alkalmas új településrész létesítésére. A Dreher uradalom 1921 április elején 45 házhelyet osztott ki. A házhelyek egyenkint 600 négyszögöl terjedelműek voltak. Ekkor jelentették, hogy az uradalom 600 holdat adott át a kajászószentpéteri gazdáknak, akik bérletet fizettek a földek után.

125 A földreform ügyében az 1920-as években még több intézkedés is történt, de ezek lényegében nem befolyásolták a községi birtokstruktúra megoszlását. A kajászószentpéteri gazdák Dreher Jenő 1997 kat. holdas uradalmából 332 holdat parcellákra (1200 n.-öles) bontva, kisbérletben bírtak, míg 1465 hold házi kezelésben volt. A község határában Dobozy Imrének volt még nagyobb birtoka, 109 kat. hold. A község Kajászószentiván pusztát kívánta magának megszerezni, amely ugyan Baracskához tartozott, de teljesen Kajászószentpéter vonzáskörzetében volt. A pusztai