Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Farkas Gábor – Somkuti Éva: Kajászó

birtok 614 kat. hold volt, és 1888-tól bérlő kezelte. Korábban, 1858-tól 30 éven át Kajászószentivánt szentpéteri gazdák kisbériéiben művelték. Ez a puszta határos volt Kajászószentpéterrel, és felosztása során területe kielégítette volna a szentpéteri földigénylőket. A puszta közvetlenül a községi szőlőkhöz kapcsolódik, és a présházak, valamint a kajászószentiváni gazdasági épületek egy épületcsoportot képeznek. A községi közgyűlésen hozott határozat a közeli szentiváni puszta megszerzésére irányult, így ekkor lemondtak minden más birtokigényről, többek között a legelőről, továbbá a Baracskán lévő Református Egyházkerület 65. kat. hold birtokának a bérletéről.

1

"

6 A földbirtokreformmal kapcsolatban a községi elöljáróság összeállította a földigénylők névsorát és azt a közgyűlés elé terjesztette; elsősorban hadirokkant, hadiözvegy, felnőtt hadi árva, majd földmunkás, közszolgálati alkalmazott, illetve ipari munkás tarthatott igényt juttatott földre. Ugyanakkor elkészítették a 3-tól 15 kat. holdig terjedő törpe- és kisbirtokosok névsorát is, akik a reform során juttatásban részesülhetnek. A családi parasztbirtok nagyságát a közgyűlés maximálta, s azt 15 kat. holdban állapította meg.

127 1923-ban Kajászószentpéter határában kapott 20 kat. hold földbirtokot Korompai Brunswick György százados. Nevezett Pozsonyban született, de Magyarországra települt. Brunswick Györgynek Dreher Jenő földbirtokából juttatták az ingatlant. Brunswick 1923. november 10-i közgyűlésen községi illetőség elnyeréséért folyamodott.

128 1923-ban a községi főjegyző az OFB útját 5 kat. hold jegyzői javadalmi földhöz jutott. Az ingatlan törlesztési összegét a mindenkori javadalmas fizette. A földreformot 1932-ig hajtották végre. Vagyonváltság címén Dreher Jenő uradalmából 497 kat. hold földet osztottak ki. A juttatottak száma 223 volt. Házhely céljára 6 holdat vettek igénybe, illetve 27 parcellát alakítottak ki. A kajászószentpéteri határban 92,5 kat. hold földet kiosztottak még a Dreher birtokból 65 pázmándi lakosnak. Szabad kézből Dreher Jenő még 18,5 hold földet adott el, melyet házhely céljára 47 egyén vett meg. 1932 végéig 53 házat építettek fel a házhelyeken. A Dreher uradalom megkezdte földjeinek árusítását. A paraszti lakosság közül néhányan vásároltak is ingatlant. Az uradalom a földeket kat. holdanként 600—800 pengő ellenében adta át. A községi közigazgatási hatóság megjegyezte, hogy a juttatott földekért az uradalom 1000—1200 pengőt követel.

129

. A kisbirtok támogatására szövetkezeti alapon is történt szervezkedés. A Hangya Hitel- és Vásárló Szövetkezet 1920. március 3-án hivatalosan megalakult. A szövetkezetet a Fő utca 30. számú házban helyezték el.

130 1923-ban Hitelszövetkezet, 1925-ben Tejszövetkezet jött létre. Mindhárom szövetkezeti forma a község lakosságának érdekeit szolgálta, és ezek a szövetkezetek segítették a gazdákat a gazdasági válság éveiben is. A községi segélyegylet szövetkezetként működött. Alakult 1882-ben. Tagjainak létszáma 1921. január l-jén 92 volt, a betétek száma 1294. Év végéig a tagok 139-re, a betétek 3719-re szaporodtak fel. Az egylet igazgatósági tagjai voltak: Czanik Béla, Komáromi József, Marton János, Szágel Miksa, Komáromi Pál. Pénztárnok: Kamocsa Károly.

131 A kajászószentpéteri úrbéres gazdaközönség átvette az apaállatok fenntartásának gondjait. Eddig a politikai község gondoskodott az apaállatokról. A politikai község és az úrbéres gazdaközönség között az apaállatok fenntartása ügyében vita támadt. A gazdák azt kérték, hogy a politikai