Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Farkas Gábor – Somkuti Éva: Kajászó

elbontatta.

60 1804 tavaszán Orosztonyi Miklósné Jankó Éva közbirtokos tiltakozott amiatt, hogy a helybeli regálé haszonvételek nagyobb részét a szentpéteri közbirtokosok visszatartották. Például eltiltották a Csikós tó nevű közös réten a legeltetési jogtól, a kocsma és a mészárszék közös jövedelmétől.

61 A közbirtokos Magay Dániel saját házában előbb titkon, majd nyíltan pálinkát árult. A közbirtokos ezzel megkárosította a közösséget, mert a pálinka árusításának joga részben a falué, részben pedig a nemesi közbirtokosságé volt, amely a kocsmában történt.

62 Nemes Barasso Péter 1817 áprilisában a vármegyétől szegénységi bizonyítványt és tiszti pártfogást kért. Kiderül az ügyiratból, hogy a Barasso családban négy fiútestvér van, és nekik mindössze fél jobbágyházhelyük van és két kapás (körülbelül 200 négyszögöl) szőlőjük. A jobbágyföld után természetesen adózni kellett volna a nemesi családnak, de azt megfizetni nem tudta. A Barasso család 18 éve (tehát 1799 óta) nem fizetett adót. így a Barasso testvérek elhagyták a jobbágyházat, szolgálatot vállaltak, s a faluban lakóként élnek mások házaiban, zsellér módon.

63 A kajászószentpéteri nemesi közbirtokosok életét a nemesi családülés irányította. A családülés minden lényeges gazdasági, társadalmi és a közösségi életet érintő kérdésben állástfoglalt. A családülést valamelyik közbirtokos házánál tartották, de 1814. június 30-án kelt határozat szerint „a nemesi família gyűlése ezután mindenkor a nótárius házánál legyen". A család ülés határozatait a nemesi közbirtokossággal kapcsolatosan hozta, de a földesűri jogok gyakorlásából következett, hogy az úrbéres lakosság ügyeivel kapcsolatosan is állást foglalt. így a családülés határozatát a nemesség felé az inspektor, a jobbágyfalu felé pedig a falusi bíró és az elöljárók hajtották végre. Jankó József 1811—1814; Takáts Sándor 1814— 1816 között volt a nemesi família inspektora. 1816 után a tisztséget Nagy Péter töltötte be. Az éves számadás után a nemesi família pénztárában maradt pénzt egymás között a birtokarány szerint felosztották. 1814-ben a maradványpénz 1185 forint volt. A nemesi közbirtokosságnak Szentpéter határában 42 nemesi telke volt. Legnagyobb rész az Andrássy családé. Az Andrássyaknak 17 telkük volt. Ezután a Jankó família következett, akik majdnem 9, azután a Kutas, 2 és háromkilenced, a Hollósy a 6 és hétkilenced, a Szentpétery a 4 kilenctizennyolcad, a László 2 és kilenctizennyolcad, a Borsányi pedig 1 nemesi telekkel.

64 A telkek, illetve a telkekhez tartozó külső fundusok azonban évente változtak, minthogy kimérve nem voltak. A korszerű gazdaságvitelhez okvetlen szükséges lett volna a telkek kimérése, és arányos tagosztály végrehajtása. 1816. március 7-én a nemesi família közgyűlésén minden közbirtokos részt vett: Andrássy Ignác, Magyary Péter főszolgabíró, Peötz Ignác, Szentpéteri úr, Jankó József, Tánczos Lajos, Kutas István kapitány úr, Töltésy János, Töltésy Ádám, László Sámuel, László Ádám, László Ferenc, László István, László János, Nagy István, Nagy Mihály, Borsányi András, Borsányi Pál, Zsár János, Csefalvi József és Jódiné asszonyság. A közgyűlés feladata volt, hogy az arányos elkülönítést (proporcionális osztályt) elhatározzák. Tervezték, hogy az arányos osztályt 1814. augusztus 16-án tartandó úriszéken végbeviszik, amikor a kimért birtokokat átadják a jobbágyságnak és a nemességnek. Az úriszéken Végh Ignác verebi birtokos elnökölt. A birtokrészeket a nemesség és a „polgárság" számára egytagban adták volna át. Ugyanis eddig a faluban a föl-