Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Erdős Ferenc: Isztimér

miatt, a letartóztatottak a székesfehérvári Sár utcai katonai börtönben töltötték a vizsgálati fogság időszakát, majd a Székesfehérvári Népbíróság ítélkezett felettük.

101 1945. április végén, május elején kezdődött meg a demokratikus pártok szervezése. A Magyar Kommunista Párt (MKP) helyi szervezetének megalakításában Kolontári József tejkezelő játszott vezető szerepet. Lényegesen kedvezőbb helyzetben voltak a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt (FKGP) szervezői, ugyanis a gazdatársadalom és a kisgazdapárt kapcsolata a háború időszakában is eredményes volt, s a felszabadulást követő hetekben a földművesek többsége az FKGP mögött sorakozott fel. Az MKP és az FKGP tagjaiból alakult meg a község vezető politikai testülete a Nemzeti Bizottság. A Nemzeti Bizottság elnökének feladatkörét Sille Ferenc igazgató-tanító látta el, aki a hűség a hazához mozgalom helyi tagozatának megszervezésével bizonyította, elkötelezett híve a demokratikus átalakulásnak. A kommunista pártot Kolontári József, Wéninger Antal és Albert Domonkos, a kisgazdapártot Angeli Ferenc, Angeli Nándor képviselte, s tagja lett a Nemzeti Bizottságnak a pártonkívüliek képviselőjeként Bényi József plébános is.

102 Megkezdte tevékenységét a községi Földigénylő Bizottság is. Összeírták az igényjogosultakat, s 1945 májusában 14 családnak 126 kat. hold szántót, 5 kat. hold kertet, 4 kat. hold rétet, 1 kat. hold szőlőt osztottak. A földosztás több éven át megvalósuló folyamatában a problémák forrását az jelentette, hogy egyértelműen nem volt ismert a nemzetellenes magatartást tanúsítottaktól elkobzott földterület nagysága, szűkítette a felosztható területet az is, hogy a Honvéd Kincstár tulajdonában volt területre (2 kat. hold szántó, 269 kat. hold rét, 2237 kat. hold erdő) a földosztás nem vonatkozott. Az erdőbirtokot az állami erdőfelügyelőség vette kezelésbe.

103 A községben működő pártok között június elején elmélyültek az ellentétek, a kisgazdapárt a községi képviselő-testületben döntő, az elöljáróság megválasztásánál pedig kizárólagos többségre tett szert. A június 3-án megalakult képviselő-testületben az FKGP-t 18 fő az MKP-t 2 fő képviselte. A képviselő-testületi tagok foglalkozása szerinti megoszlása: 16 földműves, 2 földhözjuttatott, 1 iparos és 1 tanító. Nem jutott képviselethez az elöljáróság megválasztásánál az MKP községi szervezete, valamenynyi tisztségviselő és esküdt az FKGP tagjai sorából került ki. Községi bíróvá Angeli Mártont, törvénybíróvá Angeli Ferencet, pénztárnokká Angeli Nándort, közgyámmá Szeges Pált, esküdtekké Stolmár Mártont, Reichardt Mihályt, Gallér Jánost, Winkler Lajost, Gallér Bélát és Szumzer Bélát választották. Június 5-én a körjegyzőséghez tartozó községek — Isztimér, Balinka, Bakonykúti, Guttamási — képviselő-testületei együttes ülésen megerősítették tisztségében Halmos Alajos körjegyzőt és Angeli Róbert segédjegyzőt.

104 Isztimér képviselő-testülete és elöljárósága haladéktalanul munkához látott, tájékozódott a lakosság létszámáról, az állatállományról, a gazdasági felszerelésekről, a mezőgazdasági munkavégzésről, az újjáépítés menetéről, az oktatás helyzetéről. A II. világháború pusztító hatása megmutatkozott abban is, hogy számottevően csökkent a lakosság létszáma. 1941-ben 1096, 1945 nyarán 950 fő élt a községben. A lakosság létszámának apadását több tényező együttes hatása eredményezte: a férfiak frontszolgálata, a