Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Erdős Ferenc: Isztimér

volksbundosok egy részének menekülése és az utcai harcok során elesett polgári lakosság száma. 1944 decemberétől a község felszabadulásáig közel 100 lakos menekült nyugatra, közülük 1945 nyaráig 85 fő nem tért vissza. A katonai szolgálatra behívottak közül 48-an Németországban tartózkodtak, illetve hadifogságban voltak, s az SS kötelékébe önként belépettek, besorozottak (81 fő) közül 16-an érkeztek vissza. Közülük 2 főt internáltak, 14-en pedig a kisgyóni bányatelepen dolgoztak.

105 1945 nyarán jelentősen visszaesett a mezőgazdasági termelés, a szántóterület közel 50 százalékát nem tudta a lakosság megművelni. A felszabadulás utáni hetekben nem volt vetőmag, a háborús események következtében csökkent az állatállomány, s a munkaképes férfiak nagy számban voltak hadifogságban, internáló táborban és vizsgálati fogságban. 1944 őszén 1200 kat. holdat vetett be búzával a lakosság, tavasszal csupán 100 kat. holdat, de a többi gabona- és növény félékből elvetett terület sem volt jelentős. Tavaszi árpával 60, zabbal 3, kukoricával 100, napraforgóval 11, burgonyával 40 kat. holdat vetettek be. Az aratás megkezdésekor a községi elöljáróság és a Nemzeti Bizottság felismerte, hogy komoly veszélybe került a betakarítás. A nyári időszakban évente átlagosan 350 férfi végezte az aratási és cséplési munkákat. 1945 nyarán csupán 90 munkaképes (15 és 65 év közötti) férfi volt a községben, a munkából kiesett férfiak számát az elöljáróság 195-re becsülte. Tetézte a gondokat a behordás elvégzése is, szemben a háború előtti 150—160 fogattal, csupán 10 fogat állt a község rendelkezésére, s a cséplőgépeket illetően is hasonló volt a helyzet, a 12—14 cséplőgépből csupán 3 bizonyult üzemképesnek. Az aratás időszakára tehát megoldhatatlannak tűnő helyzet alakult ki, s a község vezetői arra kényszerültek, hogy kérelmezzék a Székesfehérváron vizsgálati fogságban tartottak ideiglenes szabadlábra helyezését. A kérelem megfogalmazása után azzal vádolták a Nemzeti Bizottság és az elöljáróság tagjait, hogy összejátszanak a volt volksbundosokkal, s kiszabadításukat az aratásra történő hivatkozással akarják elérni. A hatóságok válasza nem késett: június 29-én az éjszakai órákban letartóztatták Halmos Alajos körjegyzőt, Angeli Róbert segédjegyzőt, Angeli Ferenc törvénybírót, Angeli Márton bírót, Bényi József plébánost és Sille Ferenc iskolaigazgatót, a Nemzeti Bizottság elnökét. A közigazgatás vezetőinek letartóztatása fokozta a nyugtalanságot, még akkor is, ha néhány nap múltával visszatérhettek Isztimérre.

106 Az aratás heteken át tartott, a lakosság megfeszített munkával biztosította élelmiszerszükségletét. Jelentősen csökkentette a lakosság terheit a község tulajdonában levő épületek újjáépítésére biztosított állami támogatás. 1945 őszére a magánházak újjáépítése befejeződött, s a 118 ezer pengő állami támogatásból megkezdték a szülésznői lakás, a postahivatal és az iskola újjáépítését. A felszabadulás utáni hónapokban a Fischer-féle házban folyt az oktatás, 1945 őszétől már rendezettebb viszonyok uralkodtak az oktatás területén. Az iskolaépületek helyreállítása befejeződött, s a 120 tankötelest 3 tanító oktatta.

107 Űj helyzetet teremtett az Országos Földbirtokrendező Tanács határozata. A Vas megyei Öriszentpéterről 54 család települt Isztimérre. Az Országos Földbirtokrendező Tanács kötelezte az elöljáróságot, hogy teremtse