Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Erdős Ferenc: Isztimér

körorvos látta el az egészségügyi feladatokat). A segéd- és kezelőszemélyzet tagja volt a segéd jegyző, az írnok és a szülésznő. A szolgaszemélyzet feladatát a kisbíró és az éjjeliőr látta el. A községi képviselő-testület határozata alapján a bíró évente 100 Ft, a közgyám 20 Ft, a községi pénztárnok — egyúttal ellátta az adópénztárnok feladatait is — 60 Ft, a körorvos 77 Ft, fuvardíj címén évente 35 Ft, a szülésznő 25 Ft, a kisbíró 100 Ft fizetést kapott. Az éjjeliőrt a háztulajdonosok fizették, fizetésének éves öszszegét a községi szabályrendelet nem határozta meg, A körjegyző Isztimér községtől évente 105 Ft fizetésben részesült, és természetbeni járandóság egészítette ki jövedelmét. Jövedelmét nemcsak az Isztimértől, hanem a körjegyzőséghez tartozó kisközségektől — Balinka, Bakonykúti, Guttamási — kapott pénz- és természetbeni juttatások is meghatározták.

65 Láng Mihály körjegyző 1883. május 26-án — betegségre hivatkozva — állásáról lemondott. Láng egyes adatok szerint 34 évig, más adatok szerint 40 esztendeig látta el feladatát. Grossinger István móri járási főszolgabíró a lemondást tudomásul vette, s Gulrich Márton isztiméri segédjegyzőt bízta meg a körjegyzői feladatok ellátásával. A megbízással egyidőben pályázatot tett közzé, s a beérkezett pályázatok alapján 1883. szeptember 27én Gulrich Mártont körjegyzővé választották. Gurlich az állás elnyerésével biztos egzisztenciához jutott. Isztimér községtől a lakáson kívül 12 öl fát, 10 akó bort, 2 hold szántót és 105 Ft-ot, Balinkától 163 Ft-ot, 4,5 hold legelőt, az árvapénztár kezeléséért évente 200 Ft-ot, Guttamási kisközségtől 80 Ft-ot, és 5 hold legelőt, Bakonykútitól pedig lakást, 40 Ft-ot, 6 akó mustot, 10 pozsonyi mérő gabonát és 6 hold legelőt kapott. Bakonykúti a természetbeni juttatásokat készpénzzel váltotta meg, évente 200 Ft-ot fizetett.

66 A mezőváros bírái 1851. Szumzer Mátyás 1858. Manner István 1860. Werger Mihály 1865. Szumzer Mátyás A községi bírók 1881. Szumzer András 1885. Stolczenberger György 1891. Szumzer András 1894. Schmidt Márton 1897. Szumzer Mátyás Körjegyzők Láng Mihály (a mezőváros jegyzője: 1849—1871-ig. Körjegyző: 1872—1883) Gulrich Márton 1883—1888 Szabó Sándor 1888—1891 Stolmár Márton 1891—1906 Kovács Béla 1906—1911 Halmos Alajos 1911—1946 A lakosság jelentős részének gazdasági ereje a XIX. század hetvenes éveitől megtört. Az elszegényedés folyamatát az 1873-ban kirobbant, s hazánkat is elérő gazdasági válság nyitotta meg. A földműves társadalom elszenvedte a válság negatív következményeit, az érdekeit időben felismerő és az ipari termékek tömeges megjelenésével egyre jelentősebb hátrányba