Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Erdős Ferenc: Isztimér

bélieknek az uradalmi birtokon, sem pedig az uradalomnak a községbeliek birtokán legeltetni szabad nem leend."

59 Feudális kötöttségtől és kötelezettségtől mentes szabad paraszti tulajdonba került területek: Kert: 94 kat. hold erdő: 378 kat. hold 1200 négyszögöl szőlő: 93 kat. hold 992 négyszögöl Szántó: 1678 kat. hold legelő: 780 kat. hold 950 négyszögöl A mezőváros összterülete és a művelési ágak megoszlása 1858-ban.

60 Szántó: 2028 kat. hold 1531 négyszögöl Rét: 190 kat. hold 586 négyszögöl Szőlő: 93 kat. hold 992 négyszögöl Legelő: 1082 kat. hold 600 négyszögöl Erdő: 4488 kat. hold 1110 négyszögöl Terméketlen: 397 kat. hold 512 négyszögöl Összesen: 8281 kat. hold 531 négyszögöl Isztimér földműves lakosságának gazdasági rétegződésében lényeges változás — az 1860-as évek közepéig — a tőkés viszonyok hatására nem következett be, illetve a feudalizmus utolsó évtizedeire kialakult vagyoni különbségek változatlanok maradtak.

61 25—30 kat. holdas birtokot művelt 21 család 10—15 kat. holdas birtokot művelt 80 család csak legelőilletménnyel rendelkezett 55 család (a volt úrbéres zsellérek) csak szőlőbirtokkal rendelkezett 12 család nincstelenek, napszámosok 46 család A 214 család 52 százaléka (113 család) nem rendelkezett a fenntartáshoz szükséges birtokállománnyal. A szociális feszültségek a település népességében még nem eredményeztek csökkenést, a jelenlevő nagyszámú szabad munkaerőt részben a módos gazdák, részben a környező uradalmak kötötték le. Napszámos munkát végeztek az iszkaszentgyörgyi és guttamási szőlőhegyekben. A szomszédos községekben jelentkező munkalehetőséget az is motiválta, hogy több (25—30) isztiméri lakos rendelkezett a környező határokban szőlőskerttel. A XIX. század közepén az átlagos munkabérek a következőképpen alakultak: férfiaknak 30, nőknek 24, gyermekeknek 20 krajcár napszámbért fizettek.

62 Az állattartás jelentősége és szerepe megnőtt az úrbérrendezést követően. Hatása abban érzékelhető, hogy a mezővárosban a birkatartás és az igásállatok közül a lótenyésztés lendült fel. Az állatállomány alakulása 1856—1863 között

63 1856 1863 1869 Ló 204 200 373 Ökör 120 230 \ Tehén 125 140 | 4UÖ Juh 425 1500 (!) 1638 Sertés 300 400 305