Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Erdős Ferenc: Isztimér

Megerősödött az iparosréteg is, a helyi igényeken túl a környező kistelepüléseket (Balinka, Bakonykúti, Guttamási) lakosságát is ellátták. Létszámuk 1828-ban 23, 1856-ban 28, 1863-ban 41. 1856-ban a kádármestereknél 2, a szabóknál 1, az asztalosoknál, bognároknál és takácsoknál 3—3 segéd dolgozott. A takács- és kovácsmesterek 1—1, az asztalosmesterek 2, a bognárok 3 tanoncot oktattak. Az iparosok 1828— -1863 között 1828 1856 1863 Ács 0 0 3 Asztalos 1 4 5 Bábos 0 0 1 Bognár 0 6 7 Cipész 3 4 0 Csizmadia 0 2 4 Harisnyakészítő 1 0 0 Kádár 2 3 3 Kovács 2 3 6 Kötélgyártó 4 0 0 Lakatos 0 0 1 Molnár 2 0 1 Mészáros 0 0 1 Pék 0 0 1 Szabó 0 1 1 Szűcs 1 0 0 Takács 7 5 7 összesen: 23 28 41 A lakosság létszámának alakulása

64 Év Népesség Házak száma 1836 1195 1863 1643 165 1870 1677 1880 1752 185 A mezőváros közigazgatásában 1872. január 1-től, az 1871. évi 18. tc. életbe lépésétől következett be változás. Országosan megszüntették a mezővárosokat, s a korábban oly rangos nevet viselő települések zöme nagyközség, rendezett tanácsú város lett. Isztimér a népesség létszáma és gazdasági ereje alapján kisközségi státuszt kapott. Rangját, közigazgatási súlyát viszont növelte, hogy körjegyzőségi székhely lett. Az isztiméri körjegyzőséghez tartozott Guttamási, Bakonykúti és Balinka. A község közigazgatásával összefüggő feladatokat a képviselő-testület gyakorolta és az elöljáróság látta el. A községek közigazgatásáról szóló 1871. évi 18. tc. és az 1886. évi 22. tc. értelmében 20 főből állt a képviselő-testület. Ennek fele (10 fő) a legtöbb adót fizetőkből (virilisták) került ki, további 10 tagját pedig a választójoggal rendelkezők közül választották. Az elöljáróság tagja volt a községi bíró, a jegyző (körjegyző), a törvénybíró, 6 esküdt, a közgyám, a községi pénztárnok, az adópénztárnok és a körorvos (Isztiméren a bodajki