Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Erdős Ferenc: Isztimér

gendők-e az állatállomány eltartásához. A legelő kérdésében az állásfogla­lás határozottan leszögezte: a helység határában nem lenne,elegendő le­gelő, akkor adják ki a földesúr által Eszénypusztán elfoglalt 31 l Ji telket. 45 Felgyorsult az úrbérrendezés, s a jobbágyok több évtizedes küzdelme az általuk művelhetővé tett földekért, az írtásföldek úrbéres voltának el­ismertetéséért sikerrel zárult. Godinger Károly uradalmi földmérő 1832. júniusában elkészítette a mezőváros úrbéri tabelláját. A helység úrbéres földjeinek összterületét 61 egésztelekben határozták meg. Belsőség: 125 hold és 150 négyszögöl (1 hold 1200 négyszögöl) Rét: 735 hold és 1050 négyszögöl Szántó: 1503 hold Közös legelő: 1320 hold és 150 négyszögöl Az úrbéres földek használatáért évente 106 Ft censust fizettek, 3172 nap igásrobottal vagy 6344 nap kézirobottal tartoztak. 61 öl fát termeltek ki az uradalom erdejéből, 549 font fonást, 61 icce vajat, 122 csirkét, 122 kappant és 732 tojást adtak évente a terménykilenceden kívül az uraság­nak. Az 1832. évi úrbérrendezés a jobbágyháztartások gazdasági erejének figyelembevételével készült. Egész illetve fél telki állomány használatát kapta meg valamennyi úrbéres jobbágy. Az egésztelkesek száma 16, a fél­telkeseké pedig 90. 48 Viszonylag kis létszámú csoportot alkottak az egész­telket művelők, az úrbéres jobbágyoknak csupán 15 százalékát. 1768 és 1832 között az alábbiakban alakult az úrbéres családfők száma. 1768 1781 1832 Egésztelkes: — 28 16 Féltelkes: 26 66 90 Negyedtelkes: 68 — — Összesen: 94 család- 94 család- 106 család­fő fő fő 1832~ben 44 százalékkal csökkent az egésztelkesek száma, viszont a féltelket művelőké 36 százalékkal növekedett. A XIX. század első felében a tehetős réteg, a jelentős csökkenés ellenére megtartotta vezető szerepét, az öt évtizedes úrbéres per élén ők álltak, mögöttük sorakozott fel a me­zőváros lakossága. Egésztelket művelő családfők 1832-ben: Angeli István Gallér János Müllner József Angeli József Jungwirth Jakab Reichardt János Dani Péter Jungwirth János Rézmann Márton Eizerle Mihály Manner Jakab Schweighardt Jakab Szenft Antal Szumzer Antal Szumzer Mátyás Werger József i Az úrbérrendezést követően kiegyensúlyozott fejlődésnek vagyunk ta­núi, s a mezőváros gazdasági megerősödése a polgári forradalmat közvet­lenül megelőző esztendőkig tartott. 1836-ban 125 ház volt Iszí­timéren, a lakosság létszáma: 1195. Egy lakóházban 9—10 fő élt. Megerő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom