Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Várnai Tamás: Hantos

A második világháború éveiből írásos adataink nincsenek, így inkább csak következtetésekre vagyunk utalva. A háborús események következtében megrongálódott a pusztákat Sárosd állomással összekötő mezőgazdasági vasút. A község és az egyes uradalmak irattára megsemmisült. Az 1944. december elején Fejér megye területére lépett szovjet hadsereg Hantost első ízben már december 7-én felszabadította. A vármegye területén hónapokig tartó ide-oda hullámzó harcok során a németek viszszafoglalták. A község 1945. január 21-én szabadult fel véglegesen.

550 Hantos község az egész tárgyalt korszakban mezőgazdasági jellegű település volt. A múlt század második felének birtokviszonyai a következőképpen alakultak:

157 100 holdon aluli, kis-, illetve törpebirtok ekkor egyáltalán nem volt a községben. 100—1000 holdas birtok 2, 1000 holdon felüli birtok szintén 2 volt. A földterületek művelési ágak szerinti megoszlása így alakult:

158 Nagyhantos és Erdőmajor: Szántó: 2778 hold, Rét: 359 hold, Legelő: 956 hold, Erdő: 77 hold, Kert: 10 hold. Kishantos:

159 Szántó: 2454 hold, Rét: 184 hold, Legelő: 186 hold, Középhantos:

160 Szántó: 460 hold, Rét: 45 hold, Legelő: 248 hold, Erdő: 20 hold, Kert: 6 hold. Világospuszta adatai külön feltüntetve csak a XX. századi forrásokban szerepelnek. A pusztákon a múlt század második felében 4 jelentős uradalom volt. Legnagyobb kiterjedésű a Zichy-uradalom volt, ide tartozott a nagyhantosi uradalmi központon kívül Külmajor Erdőmajor és az ún. ZichyHantos (Világos) is.

161 A középhantosi uradalom Fiáth István birtokában volt. A kishantosi uradalom 1884-ben Fiáth Péter, ettől kezdve felsőeőri Nagy Gyula tulajdona volt. Világos a század utolsó harmadában Károlyi Györgyné, majd őt követően Dessewffy Aurélné birtoka volt.

162 A gazdálkodásban még a múlt század közepén is kiemelkedő szerepet játszott a birkatenyésztés. Ebben közrejátszott az is, hogy az itteni legelők, rétek minősége erre volt a legalkalmasabb. Egyes adatok szerint mintegy 20 000 birkát tenyésztettek itt, melyekről 500 q gyapjút nyírtak.

163 Az állattartás eszközanyagából 4 db remekbe faragott juhászkampó és dohány tartására szolgáló kostökacskó maradt fenn. A hantosi határ szántóföldejeinek minőségéről egy 1878-ból fennmaradt jegyzőkönyv tudósít.

164 E szerint a községben levő szántóterületek 3 osztályba sorolhatók. Az első osztályba tartozó szántók fekvése többnyire róna, melyet imitt-amott dombok tarkítanak. E szántókat részint három, részint öt, részint tizes vetésforgó mellett művelték meg. Az első esetben csalamádét, utána búzát, árpát a másik két esetben búzát, utána árpát, rozsot, tengerit és zabot vetettek.