Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Várnai Tamás: Hantos

A második osztályba tartozó szántók felszíne az előzőhöz hasonló. E földeket az első osztályhoz hasonló vetésforgó mellett művelték. Itt búzát kisebb, rozsot, zabot és tengerit nagyobb mennyiségben termesztettek. Az ide sorolt földek az első osztálynál lényegesen kevesebb termést adtak. A harmadik osztályba sorolt szántók a legcsekélyebb mennyiségű termést adták. Ezekbe csupán rozsot és zabot vetettek. A község rétjeit két osztályba sorolták. A már említett éghajlati viszonyok következtében még az első osztályba sorolt réteken is csak csekély mértékben lehetett évente két ízben kaszálni. A másodosztályú réteken évente csak egyszer kaszáltak, e rétek 1/3-dal kevesebb szénát adtak az előzőnél. A község erdőit mesterségesen ültették, illetve igyekeztek szaporítani vásárolt magvakkal és facsemetékkel. A nádasok túlnyomó része szintén ültetés útján képződött. A termesztett legfontosabb növények terméseredményei az 1860-as években a következőképpen alakultak.

165 Búza: 10 pozsonyi mérő/hold, Rozs: 10 pozsonyi mérő/hold, Zab: 9 pozsonyi mérő/hold, Árpa: 9 pozsonyi mérő/hold, Repce: 12 pozsonyi mérő/hold, Kukorica: 15 pozsonyi mérő/hold, Burgonya: 70 q/hold. A község állatállományára vonatkozó adatok 1869-ből.

166 Ló: 204, Szarvasmarha: 544, Juh: 9321, Sertés: 316, Méhkas: 57. A gazdaságok felszereltségére vonatkozó adataink azt mutatják, hogy a vetésforgó alkalmazása uralkodóvá vált, de a gazdaságok gépesítettsége igen szerény mérvű volt.

167 Nagyhantos és Erdőmajor: Vaseke: 55, Vetőgép: 3, Fogas: 5, Henger: 16, Gőzcséplő: 1. Kishantos: Vaseke: 22, Vetőgép: 1, Fogas: 2, Henger: 8, Lóerejű cséplő: 1. Középhantos: Vaseke: 9, Vetőgép: 3, Fogas: 1, Henger: 2, Lóerejű cséplő: 1. A XX. század első felében továbbra is a mezőgazdaság volt egyértelműen túlsúlyban. A tőkés mezőgazdaság az előző időszakhoz képest fejlődött, de a közepesnél magasabb szintet sohasem érte el. Országos hírű növénytermesztése vagy állattenyésztése egyik uradalomnak sem volt.

168 A mezőgazdasággal kapcsolatos e korból származó források két szempontból is jelentősek; Egyrészt tükrözik a gazdálkodás fejlettségi szintjét, másrészt fényt vetnek a túlnyomóan gazdasági cselédekből álló népesség életkörülményeire, pontosabban arra a mélységes szakadékra, amely a csekély számú birtokost, gazdatisztet, intézőt a lakosság széles tömegeitől elválasztotta. Az 1920-as években Hantos területe művelési ágak szerint így oszlott meg.

169 Nagyhantos puszta: Szántó: 2668 kat. hold, Kert: 15 kat. hold, Rét: 155 kat. hold, Legelő: 331 kat. hold, Nádas: 6 kat. hold, Erdő: 24 kat. hold. Földadó alá nem eső: 86 kat. hold.