Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Várnai Tamás: Hantos

Hantos összlakossága 1920-ban 794, 1930-ban 758, 1941-ben 788 fő volt. 145 A helyi igazgatási és önkormányzati apparátus a nép érdekében to­vábbra sem szorgoskodott. Igen jellemzően mutatja ezt az alábbi eset: A község vízellátása közismerten igen rossz volt. Ennek ellenére a községi elöljáróság megfellebbezte azt az alispáni határozatot, mely fúrott kút létesítésére kötelezte. A belügyminisztérium a fellebbezésnek helyt adott és csupán ásott kút létesítésére kötelezte a község vezetőit. 146 Valamelyes előrelépés történt az egészségügyi ellátás javítása terén. Nagylók község a sároséi körorvosi lakás vételárának 28 %-át vállalta. 147 1939-ben a képviselő-testület önálló orvosi állás létesítését határozta el. Mint a felszabadulás után keletkezett iratokból megtudjuk, erőfeszítésük sikerrel járt, rövid ideig működött itt körorvos, de 1941-ben a Délvidékre távozott.' 148 Az 1929-es gazdasági válság időszakából kevés adat maradt ránk, de ezekből is jól érzékelhető, hogy az egyre nehezedő gazdasági viszonyok tovább rontották a lakosság helyzetét. Nagylókon ínségbizottságot kellett létesíteni, melynek évi 300—500 pengős költségvetése terhére a legeleset­tebbek számára juttattak némi ruhaneműt és élelmet. 149 Egy ránk maradt árverési hirdetményből megtudjuk, hogy egyre na­gyobb számban kerültek dobra a kisemberek nélkülözhetetlen háziállatai, tehenek, sertések stb. 150 Az árverésekkel kapcsolatban nőttön-nőtt az elé­gedetlenség. 1932-ben a nagyloki vezető jegyző már jelezte, hogy az ár­verés lebonyolítására csendőri karhatalmat kér, mivel az árverés alá vont állatok Sárbogárdra történő beszállítása már az előző évben is — úgy­mond — nehézségeket okozott. 151 1939-ben a nagylaki képviselő-testület­ben az alábbi megállapítás hangzott el: „Az 1931/32 évi tél folyamán szük­ségessé fog válni több olyan család támogatása, akik a rossz viszonyok következtében támogatásra szorulnak". 152 A nagylaki képviselő-testület a hantosi és világosi kisbirtokosok, kis­bérlők és kisgazdasági alkalmazottak gyermekei után az uradalmi népis­kolák által kimutatott 1932/33. évi költségeket teljes egészében magára vállalta. A községi bíró indokolása: „E telepek lakói oly szűkös viszonyok között élnek, hogy ez indokolt. 153 E nagyon is szerény támogatást leszámítva a település egészére a mozdulatlanság, a megmerevedett kilátástalanság volt jellemző. A szom­szédos falvak csendőrőrseinek járőrei viszont rendszeresen látogatták a községet. 154 Végül nézzük meg a felszabadulás előtti utolsó (1944-es) év népes­ségi adatait: 155 Puszta, major neve: Lélekszám: Kishantos 90 Középhantos 87 Nagy hantos 246 Erdőmajor 39 Világos 290 Külmajor 67 Hantos-Űj telep 123

Next

/
Oldalképek
Tartalom