Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Várnai Tamás: Hantos

legtöbb pusztán — a majorsági, majd a múlt század közepétől kezdve a tőkés mezőgazdaság bontakozott ki. Ipari és kereskedelmi szempontból Hantosnak sohasem volt jelentősége. A község fejlődése ezért a mezőgazdaság különböző ágazatainak vizsgálatán keresztül mérhető le. Az egyes birtokosok birtokrészeinek elkülönülése, a birtokvásárlások és -eladások, a mezőgazdaság színvonalának fejlődése, újabb puszták és majorok keletkezését eredményezte. A nagybirtokrendszer szinte korlátlan uralma rányomta a bélyegét a lakosság összetételére, az életkörülmények és a kulturális viszonyok alakulására egyaránt. A nagybirtok, illetve a később kialakuló önkormányzati és igazgatási apparátus csak annyit tett a lakosság érdekében, amennyi elengedhetetlenül szükséges volt. Ennek „köszönhető", hogy a nyomasztó lakás- és élelmezési viszonyok, a mostoha egészségügyi, közlekedési és kereskedelmi ellátottság, az osztatlan elemi iskolában folyó népoktatás egészen a felszabadulásig fennmaradt. Boldizsár Gáspár bírónak Pesthy Frigyes kérdéseire adott válaszaiból azt tudjuk meg, hogy Nagyhantos és Kishantos puszta valamikor egy területet képezett, csak a XVIII. század második felében hasították két részre.

29 A XVII. század végéről és a XVIII. század első feléből származó források valóban a leggyakrabban Hantos (Hontoss, Hántás) praediumról, de több esetben Hantos és Kert praediumokról tesznek említést. Nagyhantos és Kishantos megkülönböztetése csak a XVIII. század utolsó harmadától vált általánossá. Mint láttuk, III. Ferdinánd adománylevele Hantos és Kert pusztákat említ. Az 1696-ban készített kamarauradalmi összeírások csak Hantos praediumról és korabeli helyzetéről tudósítanak. Az egyik ilyen összeírás szerint Hantos praedium Fehérvártól 3 mérföldnyire fekszik, 120 hold szántóföldből áll, holdanként 4 forintot, összesen 480 forintot ér. Az öszszeírás a fehérvári prépostság birtokának mondja Hantost.

30 A másik, ugyanezen évben készített összeírás azt adja tudtunkra, hogy Hantos praediumot a török időkben földesura sajátjaként műveltette, a praedium nem volt kettősen adózó.

31 Az 1702. május 24-én Friedrich Retl által készített összeírás Hantos és Kert praediumok nevét említi. A kamarai officiális e praediumokat együttesen kezelte és becsértéküket is egy összegben adta meg. A két praedium hosszúsága együttesen fél, szélessége negyed mérföld. Mivel a praediumok vízben igen szegények, nyári időben nem lehet rajtuk állatokat legeltetni, de lehet rajtuk kaszálni 50 szekérnyi szénát, mely évenként 35 Ft jövedelmet biztosít. Ezt az összeget a kamarai officiális 4, 5, és 6%-os kamatbázison visszatőkésítette. Ha az 5%-os bázist tekintjük középarányosnak, a két praedium értékét — pontosabban árát — 700 forintra tehetjük.

32 Hantos és Kert praediumok neve szerepel Lipót császár és király 1702. április 8-án kelt mandátumában is. E mandátumban Lipót arra utasította a vármegyét, hogy idézzék meg az Űjszerzeményi Bizottság elé mindazokat, akik Hantos és Kert pusztákra igényt tartanak.

33 Hantos és Kert praediumok nevével találkozunk 1704-ben és 1713ban is. Vánossi Lőrinc székesfehérvári harmincados 1713-ban készített kimutatása szerint e puszták jövedelme kizárólag fűbérből, és a rajtuk bekaszált szénából állt.

34