Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Várnai Tamás: Hantos

Hantos és Kert neve található abban a megbízólevélben is, melyet a veszprémi püspök adott bizonyos Thaedeus nevű karmelitának, hogy — többek között — Hantos és Kert újratelepített praediumokban (in locis neopopulatis) a lelkigondozást lássa el. Ez a megbízólevél 1748. augusztus 9-én kelt.

35 Egy 1786—1787-ből származó adatból világosan kitűnik, hogy a már többször említett Kert nevű puszta Kishantossal azonos. „Kis-Hantos sonst (más néven) Kertpuszta praedium Hantos filiája".

36 A praedium nevét egyébként Kerdlnek, Kért-nek is írták. A XIX. század elejére a Kert elnevezés teljesen eltűnik és csak a Kishantos (Kis-Hantos) helynév él tovább a legutóbbi időkig. A XVIII. század végén településünk két részből, Hantos faluból és Kert pusztából állt. Hantos falu tulajdonképpen Nagyhantossal (NagyHantos) azonos.

37 Nagyhantost a környéken népiesen Öreghantosnak is nevezték. Fejér vármegye II. József korában készített katonai leírása a két településről a következő képet nyújtja: öreghantos (Hántás) Sárosdtól 1 3/4 órányira, Sár Keresztúrtól 3 órányira, Szent Ágotától 3 órányira, Öreg Laktól (Öreg Lók) 11/4 órányira van. Van néhány szilárd épülete, a vendéglő, a major és 2 templom. Megjegyzendő, hogy az eredeti német szöveg csak egy templomról tud. (Eine solide Kirche). Kishantos puszta, öreg Hantostól 1 órányira, Öreg-Laktól 11/4 órányira, Kis Laktól (Kis-Lók) 2 órányira van. Egy jólépült major, néhány ház és egy vendéglő. Az országút mentén fekszik. Az erdő Hantosnál kisszerű és csupa tölgyfa. A rétek szárazak. A kis mocsarak jobbára állóvizek, és nincs különösebb jelentőségük.

38 Az említett kamarauradalmi összeírások népességről még egyáltalán nem tesznek említést. 1736-tól szerzetesi missziók tevékenykedtek itt, mint azt korábban közölt adatunk is mutatja. Boldizsár bíró már említett feljegyzése a benépesítésről a következőket közli: „Legnagyobb része az akkori urasági cselédekkel telepítetett meg, és a környékből, akik is ajkukra magyarok".

39 Valóban minden más adat azt igazolja, hogy nem magyarok csak jelentéktelen számban éltek itt. A benépesítésre vonatkozó első pontosabb adat 1779-ből való. A megyei officiálisok az addig praediumként számontartott Hantost csaknem teljesen megtelepültnek találták, kb. 20 házzal. Ezzel kapcsolatban a vármegye utasította az illetékes szolgabírót, hogy a megtelepítés körülményeit vizsgálja ki és az esetleges contractust (szerződést) mutassa be.

40 Az officiálisok csak a házak számáról készítettek feljegyzést, contractus nem áll rendelkezésünkre. Hantos falu és Kertpuszta népességéről az első megbízható adatokat a II. József által elrendelt népszámlálás nyújtja.

41 Ezek szerint: Hantos falu Házak száma: 39 Összlakosság: 295 Családok száma: 71 Idegen: 17 Házi és kerti zsellér 74 Papi rendből való: 1 Egyéb foglalkozású 1