Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)
Várnai Tamás: Hantos
úgy feltételezhetjük, hogy a hantosszéki kunoknak legalább egy része az Iloncsuk-törzshöz tartozott. Erre lehet következtetni a Buthemer neve mellett álló kifejezésből: „De genere Iluncuck". Nem biztos azonban, hogy az Iloncsuk törzs, illetve nemzetségnév volt. A Bay-Temir magyar jelentése egyébként „Ur-vas". E kun személynév a Baydamerszállása helynévben is megőrződött. A Bezther-szállásnév 1517-ben fordult elő Beztherzallasa alakban. Ez a szó az „undort kelteni" ige imperativusa. A Chabak (Chabok, Chobák, Csobak) szállásnév kun hangalakja cabaq, mely egy halfajta neve. Diolta (Gyolcha, Gyolcsa) személynévként és helynévként is előfordul. Eredeti kun alakja: jolci (utas). A Kaythorzallasa helynév a mai napig fennmaradt az Abához tartozó Bodakajtor és Fiáthkajtor határrészek nevében. A név kun alakja Quytir, Quaytar, aminek magyar jelentése: viszszatérő. A Thoman (Thoman, Thoban, Thobay, Thobai, Thaban) személynév eredeti alakja Tuman, mely magyarul ködöt jelent. 26 A török hódoltság másfél századából Hantosra vonatkozó adatunk alig van. A török megszállás után keletkezett forrásanyagból azt valószínősíthetjük, hogy a község ebben az időben lakatlan, puszta terület volt. Területén a megmaradt helységek lakói szénát gyűjtöttek, illetve juhokat legeltettek. Van arra is utalás, hogy területét török földesura megműveltette. 1649-ben 111. Ferdinánd király Hantos, Kert, Szered Szentmártony és Töbörzsök Fejér megyei pusztákat, melyeknek biztos és törvényes birtokosa már hosszú idő óta nincsen, hűséges szolgálataiért Csajági Gergelynek és utódainak adományozta. 27 Ebben az oklevélben bukkan fel először a Kert elnevezésű puszta. 1660. október 13-án Bossany Gábor Komárom vára vicekapitánya, valamint Szeghy János, Komárom vármegye alispánja, továbbá Eölbey Márton a királytól kieszközölt adománylevél és birtokbaiktatást elrendelő mandátum alapján beiktattatták magukat több más Fejér megyei puszta között Hantos birtokába is. 28 Hantos birtoklásának joga a török kiűzése után vitássá vált. A török kiűzése után „új honfoglalás" kezdődött. Hantost a XVII. század végétől a XVIII. század utolsó harmadáig praediumként (pusztaként), 1877-ig Nagyhantos néven községként kezelték, ettől kezdve egészen 1950-ig Nagylók nagyközség közigazgatási területéhez tartozott. Településszerkezeti szempontból sajátos helyet foglalt el megyénkben, hiszen lényegében egészen a felszabadulásig pusztákból, majorokból állt. Területének túlnyomó részét nagybirtokosok és középbirtokosok tartották kezükben. Évszázadokon át csak a birtokosok személye változott, a birtokviszonyok nem. A klasszikus értelemben vett, jobbágy-földesűri viszonyon alapuló feudális gazdálkodás a török után nem honosodott meg, hanem — mint a