Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Fehérvárcsurgó

1823 .október 17-én báró Perényi Ferenc ígart, Keresztest és Szentborbálát 32 évre gróf Károlyi Györgynek zálogosította el. Ezt Fejér vármegye közgyűlésén decemberben, az elővételre jogosultak megkínálása céljából kihirdették.

62 1834. június 14-én került sor Csurgó 32 évre, 380 000 Rft-ért való elzálogosítására. Ezt 1834 augusztusában hirdették ki Fejér vármegye közgyűlésén, ahol a fehérvári káptalan és gróf Zichy Franciska ellentmondtak. A következő évben összeírták a csurgói javakat és külön a majorsági szőlőket, épületeket, állatokat, az állandó úrbéri szolgáltatásokat és jövedelmeket. Ugyanebben az évben az uradalmi alattvalók (jobbágyok és zsellérek) már hódolatukat fejezték ki az új (zálog-) birtokosnak, gróf Károlyi Györgynek, a birtokbaiktatás alkalmából. Ugyanezt tették a csurgói föld nélküli nemesek is: kérték, hogy a „szokott szolgálatok mellett az eddig bírt földek használatát ezután is engedje meg". A csurgói uradalomhoz sok malom (Kósa, Csákvár, Igar, Kiss, Esztergályos, Dara és Fűzfás) is tartozott.

63 Báró Perényi Imre a zálogbaadás után néhány házhelyet és majorsági házat (2175 Ft értékben) eladott. Ezt Károlyi György megtudta, mire a báró vállalta, hogy a felvett összeget (a 2175 Ft-ot) gróf Károlyinak átadja.

64 A Perényi család 1854-ben a zálogba adott csurgói uradalom visszaváltásáról összesen 184 900 Ft (zálogösszeg és a tulajdonjog elismeréséért) kifizetett összegért lemondott. Erről az örökvallást a megyei törvényszék előtt meg is tették. Ugyanezt tették Keresztessel (25 100 ezüst Ft-ért). Az uradalomhoz tartozott Igar, Borbála, Isztimér, Magyaralmás, Kajmár, és Bodajk egy része.

65 Csurgó úrbéres népessége 1720-ban 9 egésztelkes jobbágyból, 5 féltelkes zsellérből és 8 negyedtelkes zsellérből állott. A szántóföld 299 pozsonyi mérő, a rét 87 kaszás, a szőlő 16 kapás. A szántóföldeket két nyomásban művelték. A rét egy része vizes (sáros). A legelő elég volt, de ekkor kevés állatot tartottak. A szőlőhegyen rossz bor termett, amelynek urnájáért 1 Ft-ot kaptak. Tűzifát fuvaroztak Fehérvárra, amiért a jobágyoknak évi 15 Ft bevétel volt. A lisztelő malmok bevételének kétharmada az övéké, de mivel a környéken sok a malom, alig remélhettek 30 Ft bevételt. Terményeik eladásából 35 Ft körüli bevételt értek el.

66 1727-ben Csurgó possessio 43 jobbágyból állott. A birtok fele Fábry kapitánynál volt 5000 Ft-ért zálogban. 1736-ban a móri Leib József földesúri engedéllyel Bodajkon és Csurgón főzhetett pálinkát, ezért 50, illetve 75 Ft-ot fizetett.

67 A fent említett 1763. évi zálogbaadáskor felvett leltár szerint a három malomból az uradalomnak 79 mérő búza, 268 mérő rozs és 121 mérő tavaszi gabona (összesen 241 Ft 43 kr értékű) bevétele volt. A dézsma 3 mérő búzát, 208 mérő rozsot és 41 mérő tavaszi gabonát tett ki. Csurgó, Igar és Borbála együttesen évi 843 Ft 3 kr bevételt hozott az uradalomnak.

68 Az 1764. évi uradalmi összeírás szerint Csurgón 5 egésztelkes és 25 félhelyes jobbágy, 58 házas és 44 hazátlan zsellér, valamint 6 árendás házas zsellér élt. Állataik: 286 ökör, 118 ló, 161 tehén, 178 borjú, 246 sertés és 282 juh. A falu határában az őszi szántó 469 V

2 pozsonyi mérő, a tavaszi 97. A pusztán az őszi szántó 315 V2 pozsonyi mérő, a tavaszi 169 a pusztai rét 456 boglya szénát termett. Az úrbéres szolgáltatások: 114 Ft