Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Fehérvárcsurgó

készpénz, 253 V4 na

P igásrobot, 128 db csirke, 1140 darab tojás és 33 Ft árendadíj. A falunak két malma volt, a jobbágyoknak hat. A kocsmálás és a mészárszék fél évig a falué.

09 Az 1764. évi urbárium szerint az egésztelkes jobbágy 6 Ft készpénzt, három meszely jól kifőzött tehénvajat, egy ludat, 16 csibét és 30 tojást adott évente. A félhelyes 3 Ft-ot, a negyedhelyes 1 Ft 50 d-t (a természetbenieket az egésztelkesek által adottakhoz viszonyítva szolgáltatták.) Karácsonykor az egész falu egy hízott sertést, húsvétkor egy borjút és két bárányt, pünkösdkor egy borjút adott. Minden marhatartó gazda karácsonykor egy öl fát vágott ki és szállított be Mórra, vagy Fehérvárra leadásra. Minden gyalog jobbágy 5 öl fát vágott ki télen (ezt szállították a marhatartó gazdák Mórra). A jobbágyok az uraság által kijelölt ugarföldet évente kötelesek voltak megtrágyázni, megszántani, bevetni, learatni és behordani. A kijelölt rétet együttesen kaszálták le, a szénát begyűjtötték, boglyába rakták, majd behordták. Az uradalmi épületek karbantartásához szükséges anyagokat el kellett fuvarozniuk, a terményekből járó dézsmát behordaniok. Amikor szükséges volt, vadászatra előálltak. Ezenfelül előfogatot adtak.

70 Az 1768. évi úrbérvizsgálati jegyzőkönyv ennek ellenére azt mondja, hogy Csurgónak urbáriuma nem volt, csak megállapodása, ezért a robot az uraság akaratától függött. A helység határában három malom volt, kettőért 100—100 Ft árendát fizettek, a harmadik jövedelmének a harmadrésze a községet illette. A vonósmarháknak és a fejősteheneknek elegendő legelőjük volt. A lakosok tűzifát a helyi, épületfát a móri erdőből ingyen kaptak. Szőlőhegyük borát fél évig mérhették, „az uraság csapja az egész éven át folyt". A lakosok borból, gabonából, kukoricából, káposztából és kenderből kilencedet adtak. Egy jobbágy házhelyhez 24 hold szántó és 12 szekér szénát termő rét tartozott. A helységben 87 jobbágy, 7 zsellér és 4 lakos volt. A jobbágyok 37 sessiot bírtak. 95 2

/

4 pozsonyi mérős a belsőség, 1095 hold a szántó, 339 szekér szénát termő a rét. Terheik: 3218 nap marhás- vagy 6437 nap gyalogrobot, 87 Ft cenzus, 37 öl tűzifa, 221 3

A font fonás, 37 icce vaj, 72 V4 kappan, 72 'A csirke és 424 tojás, zsellérek 7 Ft cenzust fizettek és összesen 126 napot robotaltak.

71 Az úrbérrendezéskor a Luzsinszky és a Berényi család a birtokos. A faluban 37 egész telek és 8 32-ed telek volt. A telkes jobbágyok száma 87, a házas zselléreké 7, a házatlanoké 4, az úrbéres teljes népesség 98. A telkek átlaga 0,42 hold, a föld II. osztályú. Az egész telekhez 24 hold szántó és 12 hold rét járt. A belső telkek száma 50 (mind a telkes jobbágyok kezén). A telkes jobbágyok bírtak 1086 hold szántót (a zsellérek semmit) és 389 hold rétet. A teljes úrbéres terület 1525 hold.

72 1786-ban a helytartótanács utasítására összesítő táblázatok készültek az úrbéri szerződések adatairól. E szerint Csurgón 1095 2

/s hold (II. osztályú) szántó, 339 kaszás rét, 85 3

/B hold beltelek, 87 jobbágy, 7 házas zsellér és 4 lakos volt. A telkek száma 37, az évi marhásrobot 3218, a gyalogrobot 6610 nap. Az évi cenzus 94 Ft, ezenfelül a lakosok adtak 37 öl tűzifát, 222 font fonást, 37 icce vajat, 74—74 darab csirkét-kappant és 444 darab tojást. A falu saját szántóval nem bírt, rétje 10 kaszás. A kocsmaadó havonta 6 Ft.

73 Az 1828. évi országos összeírás Csurgón 50 házas (53,8%) és 43 hazátlan (46,2%) zsellért talált. A zsellér családfők száma 93, az úrbéresnek 17* 259