Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Ercsi

Baráti köréhez tartozó haiadószeHemű ifjak, Csengery Antal, Pulszky Ferenc, Trefort Ágoston és mások többször megfordultak Ercsiben. 1829ben Anacharsis néven írói kört alkottak. Tervezett évkönyvük kiadását a cenzúra nem engedélyezte. A kastély szomszédságában volt a postahivatal. Rédliné Rudics Antónia postamesternő feltűnően szép lányához Bettyhez erősen vonzódott az ifjú Eötvös. Kapcsolatukat azonban a nemesi család nem nézte jó szemmel, ezért is küldték nyugat-európai utazásra, Svájcba, Angliába, Franciaországba és Itáliába. Az 1831-ben bekövetkezett kolerajárvány nem kerülte el Ercsit sem. Áldozatait főleg a nehéz sorsú falusi lakosság köréből szedte.

51 A kolerajárványt követő években tűz, jégverés, árvíz és aszály sújtotta a községet. A családi birtok is gyorsan adósodott el, és esett szét apja kezén. A gondok, j ogfosztottság és a nép sorsáért érzett felelősség inspirálta két főművének, A falu jegyzőjének és a Magyarország 1514-ben című regényeinek megírására. A Grandé Charteus-i karthausi kolostorban tett látogatásának élményei szövik át A karthausi című regényét. Csaknem teljes egészében az ercsi kúriában írta. A nagybirtok nyomasztó légkörét árasztó ercsi kastélytól 1841-ben vett búcsút. A budai Kancellária szolgálatába lépett. A következő év szeptember 13-án feleségül vette Rosty Albert Békés megyei alispán fiatalabbik lányát, Ágnest. A fiatal pár megfordult Ercsiben is. A birtokot akkor már Eötvös fivére, Dénes vezette. Egyre nyomasztóbb pénzügyi nehézségek közepette Eötvös Dénes arra kényszerült, hogy az erősen betáblázott Ercsi Uradalomtól megváljon, és azt báró Sina György bankárnak eladja. Sina báró gazdag görög kereskedő csaZádból származott. A család 760 ezer holdas vagyonát a kereskedésen kívül pénz- és hitelügyletekkel, továbbá, telekspekulációkkal szerezte. A család közismert gazdagságára jellemző, hogy Széchenyi István a Lánchíd építésével kapcsolatban foglalkozott azzal, hogy „puhatolózni kell Sina bankárnál, milyen feltételek mellett vállalná a hídtársaság pénzügyi fedezését."

52 A Sina család mindig elsők között szerepelt a megye virilistáinak sorában. Nevét egy, a községtől délre eső település és gazdasági központ, Sinatelep máig is őrzi. Eötvös József tagja volt az 1848-as forradalom vívmányaként április 7-én megalakult első független felelős magyar minisztériumnak. A kiegyezés után Deák Ferenchez csatlakozott. Ismét vallás- és közoktatásügyi miniszter lett. Megalkotta az általános és kötelező népoktatásról szóló törvényt. 1866-tól halálig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt. Gyenge fizikumát erősen igénybe vették a kor viharzó eseményei éppúgy, mint a fáradságot nem ismerő munka. Egészségi állapota 1870-től rohamosan romlott. Budán halt meg 1871. február 2-án. Gyászjelentésén csak neve szerepel, címek és rendjelek felsorolása nélkül. Holttestét Ercsibe szállították. Űgy, ahogy rendelkezett, „erőteljes, szabadszellemű pap", Radnits Imre mondott imát temetésén. A község plébánosa volt 1834— 1867 között. Gyermekkorától ismerte, szerette az elhunyt államférfiút, akit a családi sírboltba csak fia, Eötvös Loránd kísért el. 6* 83