Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Ercsi

budai piacon. Bécsben szeszt, rumot, kölnivizet, Londonban gyapjút, Prágában festőbuzért árusítva kiterjedt nemzetközi kereskedelmet bonyolított le az ercsi uradalom. A birtok ura baráti körben büszkén hangoztatta, „azt sem tudja, mennyi pénze van."

48 Igyekezett a munkaerőt helyhez kötni. Ezért a község belterületén, a Savanyúgyöpön cselédházakat, magtárt, istállókat, pajtákat építtetett. Kialakultak az uradalmi szervezet keretei, a Belmajor, a puszták, majorok, cselédházak. A gazdasági szervezet irányítója a kasznár volt, aki egyaránt ügyelt a belső és külső gazdaságra. Szinte korlátlan hatalommal rendelkezett. Még a közéletbe is beleszólt. Ö irányította a községi bírót és a hajdúkat. Ö igazította el a csőszöket, számadókat, az uradalmi jágért (vadászt), az erdészt és az öregbérest is. Rendelkezéseit a munka végeztével, napnyugta után tartott eligazításon adta ki, szigorú parancsként. Utasításait dispositionalis könyvben tartotta nyilván, hogy azok teljesítését számon tudja kérni. A munka „napfelkeltétől setét estvéig" tartott. A cselédek, béresek hajszolásában nagy szerep jutott az ispánnak, aki a kasznár helyettese volt. A dúsgazdag földesúr Anna nevű leányát Eötvös Ignácz báró vette feleségül. Főispán, alkancellár, 1836 és 1841 között főtárnokmester volt. Az Eötvös család a magyar középnemesség egyik rétegének jellegzetes képviselője volt. Mint ilyet Mária Terézia emelte bárói rangra, s ezáltal a kialakuló katonai-hivatalnoki arisztokrácia sorába. A Bereg megyéből származó család mindvégig megtartotta a vásárosnaményi előnevet. Az Eötvös név a család hajdani aranyműves foglalkozására utal, melylyel az ősök már a 15. században felhagytak. Budán, 1813. szeptember 3-án, a jelenlegi Uri utca 18. számú házban született Eötvös József, a reformkor haladó politikai mozgalmainak egyik szellemi vezetője, a magyar realista regény megteremtője, a hazai közművelődésügy legnagyobb 19. századi alakja. Ifjúkora legszebb éveit Ercsiben töltötte. Német szó járta a családban. A fiatal báró még 12 éves korában is csak hibásan beszélt magyarul. A család igyekezett a nyugaton kirobbant, erősödő és gyorsan terjedő forradalmi eszmék és mozgalmak elől az ifjú Eötvöst elzárni. Ezért fogadták mellé nevelőnek 1825-ben Pruzsinszky Józsefet, aki a Martinovics-féle összeesküvésben való részvétele miatt rá kiszabott büntetését a brünni hírhedt Spielberg börtönben töltötte le. A börtön azonban nem törte meg. Mint nevelő megismertette tanítványával a kor haladó eszméit, Voltaire és Rousseau szellemében igyekezett tanítványában felkelteni a nemzeti érzést. Tőle sajátította el a magyar beszédet is.

49 Tizenhárom éves korában iratkozott be a pesti Egyetemre. Bölcsész és jogi tanulmányait befejezve 18 évesen Fejér megyében tiszteletbeli aljegyzővé nevezték ki. Az 1831. július 8-i közgyűlési jegyzőkönyvben ezt az eseményt így örökítették meg: „Ismét Fő Ispány Űr ő Excelennciája f. é. Július 5-ről költt Levelére hírül adja, hogy Báró Eötvös Ignácz Al Cancellárius Űr fiát, ezen megyébe Tiszteletbeli Al Jegyzőnek kinevezni méltóztatott. Az Összvegyűlt Karok és Rendek ezen kinevezését Báró Eötvös József Urnák közörömmel fogadván, ez itt feljegyeztetik."

50