Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Enying

lakott szegény teleppel, Lesheggyel. A földreform azonban nem nyugtatta meg mindenben a kedélyeket. A bizottság olykor felületesen vizsgálta a jelentkezők igény jogosultságát, de azt is, melyik birtokból mennyit sajátítsanak ki. Korrupció is előfordult, különösen az uradalom lebontott épületei anyagának értékesítése és az uradalom állatállományából megmaradt néhány állat kiosztása körül. Szükségessé vált a földek újraosztása, ami nehezen ment, sokan nem szívesen váltak meg az először nekik jutott, és már megművelt földektől. így a földosztás 1947. április 17-ig elhúzódott.

350 A községi képviselőtestület megalakítása az erre kitűzött határidő utolsó napjaiban, 1945. július 25-én történt meg. A Nemzeti Bizottság határozata értelmében a Függetlenségi Front minden pártja egyenlő számban jutott képviselethez a következőképpen. A Független Kisgazdapárt részéről Balogh Gyula, Bodó Imre, Gulyás Lajos, Horváth József, Ihász Antal, Kapás József, Kiss Sándor, K. Kovács József, Patzai Sándor, Szálai József rendes, Gremsperger Mihály, B. Horváth Ferenc, Völgyi Ferenc póttagok; a Nemzeti Parasztpárt részéről Bálint Lajos, Gál Imre, Ács Sándor, Udvardy István, Mayer Gábor, Kerekes József, Török István, Angyal Lajos, Csenkis Ferenc, Péntek István rendes, Török István (malomszeri), Halasi Antal, Vasánszky Ferenc póttagok; a Magyar Kommunista Párt részéről Ágota Márton, Bákonyvári Márk, Ács Károly, Bögös István, Dörömbözi István, Kapás István, Oláh Mihály, Szenté János, Tantics János, Vachtler József rendes, Fakos József, Hajdú József póttagok; a Szociáldemokrata Párt részéről Horváth Gyula, Spitzer Károly, Kemény János, Nagy Sándor, Németh István, Okányi Lajos, Pethő László, Deák József, Csornai Lajos, Török Ferenc rendes, Vellner János, Kovács Gyula póttagok. A képviselőtestület új elöljáróságot választott, élén a kommunista Dörömbözi István bíróval, a parasztpárti Ács Sándor helyettes bíróval. Űj vezető jegyzőt is választott Czibók István, addigi helyettes segéjegyző személyében, mert Pataki Lajos, a volt vezető jegyző 1944 nyarán bevonult katonának, és még nem tért vissza. Viszont Nemes László segéd jegyzőt állásában meghagyta. Azonnal megállapította a bíró, a pénztárnok, a közgyám és az elöljárók fizetését is, évi 60, 40, illetve 20 mázsa búzában.

341 Legsürgősebb teendőjének a villamosszolgáltatás helyreállítását tartotta, e célból 350 normál és 90 hosszú méretű oszlopot vásárolt. Tartott ugyanis tőle, hogy ha helyre nem állítja a villamosüzem működését, a megmaradt huzalokat lebontják és máshová viszik. A községi olaj ütő és a szeszgyár a képviselőtestület megalakításakor már működött. Mindkettőt bérbeadás útján hasznosították, de az olaj fej adagot csak heti 5 dekában tudták biztosítani.

342 A községi középületek, a községház, egészségház, körorvosi lakás, szegényház, óvoda, járásbíróság helyreállítására már a képviselőtestület megalakítása előtt, valószínűleg a Nemzeti Bizottság versenytárgyalást hirdetett. A vállalkozók négy helybeli kőműves és ács, a vállalkozási összeg 414 506 pengő, amit a képviselőtestület a szeszgyár jövedelméből remélt kifizetni. A szeszgyár kezelésére újgazdákból szövetkezet alakult.

343 A községi tisztségeket az egyes pártok tulajdonának tekintették. Ha lemondás vagy egyéb ok folytán valamelyik tisztség vagy képviselőtestü4 FMTÉ 16. 49