Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Enying

leti tagság megürült, azt a pártot illette a tisztségre való ajánlás, amely­nek tagja az eltávozott tiszviselő volt. Segédjegyzőül az alispán által kije­lölt személyt erősítették meg, de az Írnoki állásra pályázatot hirdettek és szabályosan megválasztották. De már 1945 őszén előfordult, hogy a helyet­tes bíróul a parasztpárt által javasolt személyt a képviselőtestület alkal­matlannak tartotta, és helyette a kommunista Szalay Pétert választották meg. 344 Ellentét volt a képviselőtestület és a helyi rendőrség között. A kép­viselőtestület a helybeli rendőröket nem tartotta alkalmasnak tisztségük viselésére. 345 A község régi kötelezettségének megfelelően majdnem egyedül tar­totta fenn a tanonciskolát és a polgári iskolát. A polgári iskola régi épülete azonban használhatatlanná vált a háború következtében. Ezt az épületet a község bérbe adta a helybeli pénzügyőri felügyelőségnek, amely vállalta, hogy kétévi bérmentesség fejében az épület helyreállításának nagyobb ré­szét elvégzi, de később 5500 Ft értékű munkát a község volt kénytelen el­végezni. 346 A polgári iskola egy másik épületben húzódott meg, de ezt a rendőrség kiigényelte járási rendőrkapitányság céljára. Az elöljáróság csak az időt húzta, hogy legalább a fűtési idény végéig ott maradhasson a pol­gári, mert azt a Téli Gazdasági Iskola épületébe ugyan be lehetett volna zsúfolni, de annak az erre felajánlott helyiségei fűthetetlenek voltak. 347 Az óriási helyreállítási költségek és az egyre fokozódó infláció lehe­tetlenné tette, hogy a község megbízható költségvetést készítsen. Amit el­készítettek, aszerint a község szükségleteinek 60%-át fedezni tudta volna rendes bevételeiből (gőzmalom, szeszfőzde, vendéglő haszonbére stb.), to­vábbi 17%-ot eredményezett volna a belügyminiszter által engedélyezett 100%-os pótadó, de további 23%-ra államsegélyt tudott kérni. 348 Nem volt reálisabb az 1946 júliusára készített havi költségvetés sem. Pénzügyi ter­vet készíteni csak 1946 augusztus, a forint bevezetése után lehetett. 349 1945 novemberében visszatért hadifogságból Pataky Lajos, aki 1944 nyaráig, bevonulásáig a község vezető jegyzője volt. Őt az alispán állásába visszahelyezte, Czibók István, 1945 júliusában megválasztott főjegyzőt pe­dig felmentette. A képviselőtestület Patakit örömmel üdvözölte, sőt, 1946 áprilisában, amikor Veszprém megye törvényhatósági bizottsága Patakit állásából felfüggesztette, ez ellen a képviselőtestület viharosan tiltako­zott és a Pataki elleni kifogásokat koholt vádaknak minősítette. 350 A megye elégedetlenségének alkalmasint az volt az oka, hogy 1945. december 13-án a képviselőtestület polgárőrség felállítását rendelte el, mintha a községben rendőrség nem is létezett volna. A megye felelősségre­vonás terhével utasította a községet a Vörös Hadsereg élelmezésével kap­csolatos beszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére. 351 A szovjet hősök sírjait 1946 márciusában az elöljáróság kihantoltatta, és részükre egységes temetőt létesített a község központi helyén, a gyógy­szertár előtt, de ezt a munkát nem közmunkával, hanem napszámosokkal végeztette, és munkadíjukat gabonában rótta ki a község lakosaira. 302 Az 1945 előtt is bérbeadás útján hasznosított községi intézményeket, így a nagyvendéglőt is bérbe adta, és a haszonbért gabonában állapította meg, de a bérlőnek joga volt a háborús károk helyreállítására fordított költséget a haszonbérből levonni. így a községnek alig jutott jövedelem ugyan, de az épületeket magánerőből helyreállították. 303 A forint bevezeté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom