Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Enying

26. hadsereg 104. lövész hadtestének ellenlökésén, illetve az általuk emelt akadály soron. Tőlük keletre a 2. német SS páncélos hadtest március 9-én elkeseredett harcok árán áttörte a 135. szovjet lövészhadtest védőkörze­tét, eljutott Dég—Enying vonalára és Simontornya irányában haladt to­vább. Erre március 10-én a szovjet 104. lövészhadtest is visszavonult a Sió-csatorna mögé. A német 3. és 4. lovashadosztály valamint a 25. ma­gyar gyaloghadosztály véres utcai harcokban elfoglalta Enyinget. A követ­kező napokban a harcok a Sió-csatorna mentén zajlottak. A németeknek sikerült egy hídfőállást elfoglalni a csatorna déli partján, de az északi partján is megmaradt a 104. szovjet lövészhadtestnek két hídfőállása. Már­cius 10-én a német 1. páncélos hadtest elérte Ozorát, de március 15—16­án a szovjet 26. és 27. hadsereg állandó harccal lekötötte a Sió és Sárvíz mentén a német erőket. A német támadás nagy veszteséget okozott a szovjet erőknek (2353 halott, 57 harckocsi, 47 rohamlöveg), de a németek még súlyosabb veszteségeket szenvedtek (1435 halott, 1940 eltűnt, 2100 se­besült, 400 harckocsi és rohamlöveg). A tavasszal felázott földeken a harc­kocsik hamar mozgásképtelenné váltak, a támadás befulladt. Enyinget március 18-án bombatámadás is érte. Az új szovjet támadás a Balaton és a Velencei-tó között Mezőkomá­rom, Simontornya körzetéből indult. Március 19-én estére a 104. szovjet lövészhadtest elérte a Siófok—Enying dél—Kisláng vonalat. Mindössze 6—8 kilométert haladt előre, de érzékeny veszteségeket okozott a néme­teknek. Március 20-án Balatonvilágos és Enying nyugati széle között sike­rült néhány órára lefékezni a szovjet 26. hadsereg előnyomulását. Az itt védekező 1. és 25. magyar gyalogezredet ugyanis megerősítették az addig második vonalban lévő német 3. lovashadosztály néhány osztályával és a 69. és 1335. számú páncélos vadász osztályok rohamlövegeivel. E csapa­toknak védelemre berendezkedését azonban gátolta a szovjet légierő, mely több hullámban támadott. Március 21-én a 30. szovjet lövészhadtest a Pol­gárai vidékén harcoló III. német páncélos hadtest bekerítésére törekedett, ezért energikusan észak felé támadott. Ebből a hurokból, a német páncé­losok maradványa nehezen vonult vissza Veszprém felé. E támadás során a 104. szovjet lövészhadtest a szembenálló német 4. lovashadosztálytól és a makacsul védekező magyar zászlóaljtól elfoglalta Enying délkeleti szélét, majd Enyingről visszavonulásra kényszerítették a németeket. Március 22­én hajnalban a német lovashadtest visszavonult, és csak Balatonkenesén sikerült néhány órára megvetnie a lábát. 331 A további harcok egyre gyor­suló tempóban nyugat felé húzódtak, és azok Enyinget többé nem érin­tették. Ez a soká húzódó Enying körüli harc azonban roppant pusztítást vég­zett a faluban. December 6. és március 21. között ötször cserélt gazdát, március 10-én pedig éppen az éjszakáig húzódó utcai harc dúlt a faluban. Azután, hogy a németek január 18-án elfoglalták, tervszerűen elhordták innen minden hozzáférhető élelmet. Január 27-től március 10-ig kifeje­zetten a frontvonalban állott. Rengeteg ház, a Csíkgát-patak hídja és a re­formátus templom tornya összedőlt. Az élelmiszeréből, állataiból kifosztott község lakói is lassan szivárog­tak haza. Tönkrementek a község középületei, irodája, irattára is. :t:t2 A köz­ségi malom bérlője 1947 közepéig bérmentességet kért, azzal az ígérettel, hogy ezalatt helyre tudja állítani az épület háborús kárait.™

Next

/
Oldalképek
Tartalom