Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Enying
1945 őszére a község lakossága nagyjából hazakerült. Az ekkor összeírt 4082 főből 2886 katolikus, 1867 református, 143 evangélikus, 178 izraelita. Persze az izraeliták nagyobb része nem tért haza a német megsemmisítő táborokból. Voltak, akik jóval később kerültek haza hadifogságból: így Pataki Lajos jegyző és Pintér István írnok 1945 decemberében. Néhányan Erdélyből vagy a Felvidékről menekültek és itt maradtak, viszont Mihalik Ádám Szlovenszkóba költözött, Decsi József pedig más faluba költözött a földreform során telepesnek. 33 '' A Nemzeti Bizottság májusban megalakult, de jelentős tevékenységéről nem tudunk. Az alakulás izgalmas heteinek iratai nem maradtak fenn. Később kialakult a rendszeres iratkezelése, de csak 1946-ban, amikor már politikai irányítással nem foglalkozott, annál buzgóbban egyes személyek politikai megbízhatósága vizsgálatával és igazolásával. Ezt meglehetősen sablonosán végezte. Összetétele nyilván többször is változott, még az elnök személye is. Egyes visszaemlékezők Antal Mihályt emlegetik. A képviselőtestület alakuló ülésén Tóth Jenő elnökölt, mint a Nemzeti Bizottság elnöke. 1946-ban az elnök Behring János volt. 335 Már májusban megkezdődött a földosztás. Erről bővebb adataink vannak. A község határából még mindig 2140 kat. hold tartozott a Csekonicsuradalomhoz, 743 kat. hold volt Draskovics Pálé. Ide számítottak 381 holdat a Csekonics-uradalomból is. 614 kat. hold volt Harbuval Félixé és 560 kat. hold Festetics Sándor uradalma. Ez utóbbi kettő is a Csekonics-uradalomból került ki, mert az 1935. évi adatokban még nem szerepel, viszont akkor a Csekonics-uradalom 1827 kat. holddal nagyobb volt, mint 1945ben a felosztandó birtokok listáján. 330 A földigénylő bizottság legsürgősebb dolga azonban a plébánia 140 kat. holdjának igénybevétele volt, éspedig nemcsak az úgynevezett Pap-majoré, hanem a plébánia és iskolakerté is. A plébános persze fellebbezett, és Veszprém Megye Földbirtokszerző Tanácsa 1945. október 23-án 100 holdat visszaadatni rendelt a plébánia számára. A földigénylő bizottság azonban ezt a 100 holdat nem az eredeti helyen, hanem Pula-pusztán jelölte ki, amibe persze a plébános megint nem nyugodott bele. A vita csak 1947 januárjában végződött, azzal, hogy Szabó József plébános kérte összes beadványai irattárba helyezését, azaz korábbi igényéről lemondott. 337 A földigénylő bizottság tagjairól csak visszamelékezésekből tudunk. Egyik szerint elnöke Hajdú Mihály MKP-párttitkár, tagjai: Szenté János, Berta Gábor, Tantics János, Antal Mihály. 338 A másik szerint elnöke Ács Miklós, jegyzője 1945 őszéig Baráth Lajos, azután Ács István, tagjai: Antal Mihály, Bálint Lajos, Buza Lajos, Förhéc István, Grosz Ferenc, Harta Lajos, Hajdú Mihály, Horváth József, Kálmán Lajos, Lacza Ferenc, Mayer Gábor, Szálai Péter, Szenté János, Tantics János, Tóris István, Török János, Wachtler János, összesen húszan. A felmérést végző és a kiosztási térképet készítő mérnök neve Mihály László. 339 A földosztás alapelvéül azt vették, hogy iparos, illetve iparossegéd is kaphat 3 holdat, a mezőgazdaságból élő 5 holdat, és minden gyermeke után még 1 holdat, de legfeljebb összesen 12 holdat. 1945. november 8-ig kiosztottak összesen 3785 kat. holdat, 1946. november 22-ig 6335 kat. holdat. A házhelyhez jutott hajléktalanok száma meghaladta a négyszázat. Eleinte a Kender földekből csak 400 négyszögölnyi házhelyeket osztottak, utóbb Kabóka-pusztán már 800 öleseket. Ez összeépült a már korábban is
