Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Enying

Gróf Csekonics Iván 1939 nyarán újból eladott 450 kat. hold földe-, melynek kétharmada Siómaros, egyharmada Enying határában feküdt. A vevő, Ertl Jenő siófoki lakos volt. A grófnak maradt még Enying és Siómaros határában 600—700 holdja. Hajlandó volt ebből 100 holdat Enying határában kisebb darabokban eladni, de minthogy e földek a községtől távol voltak, ezért nem volt elég jelentkező vevő.

305 Az 1937. évi ínségakció összeredménye 6218 liter tej kiosztása az iskolás gyermekeknek, és 1135 pengő ruha- és cipősegélyre. Ez társadalmi adománygyűjtés eredménye volt.

300 A községi téglaégetőt az eddigi kezelőjének adták továbbra is bérbe 6 évre, évi 100 pengőért és minden kemencényi égetés után 1000 tégláért. A bérleti szerződésben igyekeztek az égettetők érdekeit megvédeni.

307 A Földművelésügyi Minisztérium 1940 elején Enyingen kívánta felállítani Veszprém megye első téli gazdasági iskoláját, melyhez azonban telket és 15 ezer pengő építési költséget, a fenntartásához való hozzájárulást a községtől kért. A képviselőtestület számítása szerint a telekvásárlást és az építkezési hozzájárulást kölcsönből tudja fedezni. Ennek törlesztése a fenntartási költségekkel együtt 18 éven át évi 3137 pengőt tett volna ki, amit a község újabb 5%-os pótadó kivetésével tudott volna fedezni.

308 1940 júniusában 33 évi vezető jegyzői működés után bejelentette nyugdíjba vonulását Tóth Jenő, akit a képviselőtestület melegen ünnepelt, és 1941 május 17-én 4 pályázó közül egyhangúan Pataki Lajost, az eddigi segédjegyzőt választották vezető jegyzővé.

309 * A képviselőtestület 1940. július 15-én kérte a minisztériumot, hogy Enying még egy — feltételes — vasúti megállót kapjon, amely közelebb esne a község valóságos központjához. A kérelem indoklásában egyebek között az is szerepelt, hogy évek óta nagy számú enyingi lakos utazik naponta a péti gyárakba. Helyzetükön könnyítene az új vasúti megálló. Tehát helybeli ipari munkahely kevés lévén, már megkezdődött a legközelebbi ipartelepre való ingázás.

310 Az idők változását, a roppant Csekonics-uradalom darabokra törését jellemzi, hogy 1940-ben már a község területén gyakorolható vadászati jogot 8 részletben adták bérbe.

311 Felmerült a terv, hogy a község által fejleszteni kívánt külterületi lakott hely, Nagykustyán-puszta kapjon önálló iskolát. A tanulók ugyanis az enyingi iskolába a keskenyvágányú vasúton jártak be, és az utazás néha 3 órát is igénybe vett. Szontagh Antal és az Ertl testvérek, mint kustyáni birtokosok vállalták is volna az ezzel járó terheket, de a község tekintettel a sok új létesítményre, ennek elhalasztását kérte. Az 1941. évi községi költségvetés és pótköltségvetés összesen 33 ezer pengő hiányt mutatott, melyet 54%-os pótadóval kellett fedezni. De a hiány okai között szerepelt például az is, hogy a községi alkalmazottaknak 1939 végén összesen 1561 P karácsonyi segélyt fizettek ki, amire nem volt jogalap, de amelynek visszatérítése reménytelen lett volna. A pótadó 1941-re megint 74%-osra nőtt.

312 A község vezetése nagyon ügyelt arra, hogy a törvényben megkívánt társadalmi formákat megtartsák, így az iskolának, óvodának, tanoncképző-