Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Enying

nek, de még külön a leshegyi iskolának is felügyelő bizottságot választott. Ügyelt azonban arra, hogy e bizottságok mindegyikében a községi értelmiségiek (ügyvédek, orvos stb.) vigyék az irányító szerepet.

313 A sok nagy beruházás mellett a község szívesen elhalasztotta volna a régi és felújítást igénylő artézi kutak rendbehozását. Erre csak a főszolgabíró erélyes intézkedése következtében adott 2070 pengőt.

314 Mellőzhetetlen volt — ugyancsak a főszolgabíró, mint közegészségügyi hatóság kívánságára — új vágóhíd építése is, mert a régi elavult és nem volt eléggé tisztán tartható. Az új vágóhíd építési költségét, 30 ezer pengőt ugyancsak kölcsönből kellett fedezni, de arra számítottak, hogy a vágóhíd jövedelme fedezni fogja mind a tőketörlesztési részleteket, mind a fenntartási költséget.

315 Az óvoda addig is, míg az új épülete felépül, a Csekonics gróftól bérelt tisztilakba került. A használhatatlannak minősített régi óvodából alakítottak ki leventeotthont.

3113 A tiszttartói házat óvoda céljára 1941-ben 25 ezer pengőért vásárolta meg a község.

317 A leventeegylet viszont annyira fizetésképtelen volt, hogy az általa 1931-ben a sportpályára építtetett lelátó még 1941-ben sem volt kifizetve. Az építőmester, Palkovics Ferenc egyébkén az enyingi képviselőtestületnek egyik hangadó tagja, kilencévi várakozás után már azt a szándékát jelentette be, hogy az épületet lebontatja, és az anyagot másutt értékesíti. A község mindenfelől segély kért, végül is a honvédelmi miniszter 3500, az alispán 500 pengő segélyt utalt ki erre a célra. A fennmaradt 1000 pengőt a község fizette ki a testnevelési alap terhére.

318 1941-ben a szegénygondozásnak modern elvek — az úgynevezett „magyar norma" — szerinti átszervezését, és a szegényháznak e célra való átépítését határozta el a község. Ez az állam és a megyei közjóléti alap hozzájárulásán, és az évi 1500 pengőben remélt társadalmi gyűjtésen kívül az építéshez 1200 P, a fenntartáshoz további évi 1200 P hozzájárulást kívánt a községtől. E célra újabb 2%-os pótadó kivetését határozták el. Ehhez képest nem jelentett túlzott kiadást, amikor a Veszprém megyei hadikórházak felállítására 900 pengőt szavazott meg a képviselőtestület.

319 Balatonbozsok kisközség, mint szomszédos község, már régebben Enyiggel közös körorvost tartott, azaz az enyingi körorvos fizetéséhez hozzájárult. 1941-től — a megye határozata alapján — az enyingi jegyzőség költségeihez is hozzájárult a kiadások 10%-a erejéig. Ezzel is szorosabbá vált a kapcsolata Enyinggel.

320 A régi óvodaépületet nem tudták eladni, erre a községi tulajdonú Tolvajlápi-dűlőben lévő „kegyelemföldekbőr' adtak el 15 holdat, 5 részletben, 5 vevőnek. A vételárból nemcsak az új óvoda költségei kerültek ki, de a jegyzőlakás felújítási költségei is. Később eladták az óvodaépületet, és már házat vettek.

3

'

21 A községi képviselőtestület tevékenysége az 1940-es években csökkent. Korábban minden érdemi ügyet itt tárgyaltak le, most évi 5—6 ülést tartottak. De a formák betartására nagyon ügyeltek. 1941-ben is intézkedtek, hogy a megürült virilista helyek betöltésre kerüljenek, hogy az ülésekről rendszeresen távol maradó virilisták maguk helyett állandó megbízottat küldjenek. így lett a képviselőtestület tagja Boda Károly, a téli gazdasági iskola igazgatója, és Tóth Jenő, ny. községi vezető jegyző. 1942ben pedig szabályszerű elöljáróválasztást tartottak; megválasztották a községi bírót, helyettes bírót, pénztárnokot, közgyámot és 12 elöljárót (köztük