Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Várnai Tamás: Füle

A mezőgazdasági termelésben gépeket még nem alkalmaztak, ami a tőkés gazdálkodás lassú térhódítására utal. A statisztika szerint 60 db vaseke. 75 db faeke, 2 db vetőgép, 30 db fogas volt. Kulturális viszonyok Férfi Nő Olvasni, írni tud 403 333 Analfabéta 195 293 A férfiak közül írni és olvasni tudott 67,4%, analfabéta volt 32,6%. A nők közül írni és olvasni tudott 53,2%, analfabéta volt 46,8%. A római katolikus iskola helyzetét 1857-ben mérték fel. Az iskola körzetéhez tartozott Füle, Csajágh, Puszta Sándorka, és Kölestelek. Tanköteles gyermekek száma: 54. Fiú Leány összesen Füle 22 13 35 Csajágh 5 4 9 Sándorka 3 4 7 Kölestelek: 1 2 3 összesen: 31 23 54 Az iskolának 1 tanterme volt. A tanító lakása 1 szobából, konyhából és istállóból állt. Az iskola épülete javításra szorult. A szükséges összeg úgy jön össze, hogy a szükséges építőanyagot az uradalom adja, odaszállításra az egyházközség tagjai kötelesek. A tanítás délelőtt, délután mindennap 6 órában folyik. A tanító Császár Imre magyar nyelven tanít. A tanítónak van szántója 19 hold 523 négyszögöl, kertje 253 négyszögöl, rétje 3 hold, legelője 6 hold. A javadalmak évente 92 forint 54 krajcár jövedelmet biztosítanak. Természetben kap az egyházközségtől 14 pozsonyi mérő kétszerest (pénzben 21 forint). Az uradalomtól 6 öl fát (pénzben 24 forint). Az egyházközség tagjaitól természetbeni munkákat (pénzben 34 forint). Ismétlő iskoláért 20 forintot, a káptalantól 24 forintot, egyházközségtől iskolapénzt 9 forintot, térítést a felemelt szolgálatokért 6 forintot. Egyházi szolgálataiért kap 8 forint 24 krajcárt. Szőlősgazdáktól 5 akó mustja van (pénzben 7 forint 30 krajcár). Évi kiadása 41 forint.

159 1868-ban az egyházlátogatás megállapította, hogy 1847 óta az iskola az uradalom költségén cseréptető alá tétetett. A tanterem tágas, de az öreg tanító segédtanítót tart, aki lakás hiányában az iskolateremben lakik. A tanulók létszáma 41 (27 fiú és 14 leány). „Olyan szülők, akik nyakasságból nem küldik gyermekeiket iskolába, nincsenek, de vannak igen szegények, kik téli időben ruha hiányában nem küldhetik gyermekeiket iskolába." A hittanon, olvasáson, íráson és számoláson kívül rövid kivonatban Magyarország történetét, földleírást tanulnak. Az egyházi énekek mellett más iskolai énekeket is tanultak. ,,A nyári időszakban a szülők által munkára használva gyakrabban egyik-másik több napokon által (át) lemarad." A tanítónak van 23 l

/

2 hold szántója, 3 hold rétje, 4 hold őszit, 2 hold tavaszit az egyházközség művel meg. Rétjeinek kétharmadát lekaszálja, felgyűjti és behordja. Kap az egyházközségtől 14 pozsonyi mérő kétszerest, az uradalomtól 6 ölnyi fát. Tanításért a község ad 4 forintot, az ura-