Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Várnai Tamás: Füle
dalom 32 forint 20 krajcárt. A segédtanító tartására 21—26 forintja van, alapítványból 63 forintot kap. Stólája is van. lüu A református iskola munkájáról 1860-ból van adatunk. Az iskola épülete céljának megfelel. Iskoalfelügyelők vannak. „A tanító képességgel és szorgalmasan folytatja hivatalát és a tanterv szerint tanít." Tanulók létszáma 110 (fiú 44 és'leány 56). ,öí Az 1868-as közigazgatási beosztás szerint Füle a Sármelléki járás abai kerületéhez tartozott. 1877 decembertől nagyközség a székesfehérvári járásban. Ez utóbbi közigazgatási beosztáson a felszabadulás előtt lényeges módosítás már nem történt. Az 1898. évi IV. t. c. értelmében a község hivatalos neve Füle. Határában a következő külterületi lakott helyek voltak: Sándorka, Kölestelek. Fáczán-telep (Fácánkertnek és Fácános-pusztának is nevezték) Czigánytelep, Kőhegyi szőlők, Alsó-hegyi szőlők. 162 A község 1882-s kataszteri telekkönyve szerint Füle határa 5311 kat. hold, 1085 négyszögöl. A telekkönyv 55 dűlő nevét említi, ezek közül csak az érdekesebbeket és a korábbiakban még nem említetteket soroljuk fel. Tikacs, Bödön, Szilas, Pogácsa Telek, Zsidó Temetési dűlő, Rakoczai-dűlo, Öregtilos alja, Fűzfás, Várúton fe(l)lüli, Várúton a(l)luli, Glóbus domb, Homhegy, Vadkert-dűlő. 16 '' A helyi lakosság emlékezetében él még a Máriavölgy elnevezés, melyet korábban Cigányvölgynek neveztek. Ugyancsak megmaradt a Kisfüle elnevezés is, a község jelenlegi Rákóczi utcája. 16 '' Cigánytelep mellett a róm. kat. elemi népiskola XX. század eleji anyakönyveiben szerepel még Putri név, amely szintén cigány lakosságra utal. 105 Nincs rá adatunk, hogy az előző időkben cigányok éltek volna Fülén. A község népességének alakulása a kapitalista korban 100 Év Népesség 1870 1224 1880 1175 1890 1080 1900 1295 1910 1119 1920 1119 1930 1163 1941 1307 A külterületi lakott helyek közül Sándorka és Kölestelek az 1850-es években kezdett benépesedni, Fácántelep valószínűleg később keletkezett. Mind a három a káptalani uradalom egy-egy helyi központja volt. 1906ban Sándorkán 106, Fácántelepen 32, Kölesteleken 44 lakos élt. 1910-ben Sándorka lélekszáma 159 fő, Fácántelep lakossága 37 fő, Kölesteleké pedig 44 fő volt. 1917-ben Sándorkán 140 fő, Fácántelepen 36 fő, Kölesteleken 28 fő élt. 1925-ben a külterületek összlakossága 170 fő volt. 1932-ben: Sándorka 112 lakos, Fácántelep 39 lakos, Kölestelek 16 lakos volt. 107 A külterületeken főleg gazdasági cselédek és más uradalmi alkalmazottak éltek.
