Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Várnai Tamás: Füle

Az urbárium a réthiányra való tekintettel minden egész telekhez 40 köböl mag vetésére elegendő területet rendel takarmánynövények vetése céljára (fél telekhez 20 köböl mag alá elegendő terület járt.) A község által eddig is használt réteket, a résztelkek arányában a sessiókhoz csatolták és ,,az Tilos nevű erdőben közönséges falu számára kaszálló engedtetik azokban az jobbágyok marháinak szabad legeltetése és a maguk szükségletükre való faizás kimutatandó helyen megengedtetik . . . Mivel pedig az helység határában Szőllő Hegyek vannak azért (az 1550-ik esztendőbéli 36-ik Articulus) Szent Mihály naptul fogva Szent György napig az Korcsma, vagyis egyedül a Bornak és annak Sepréjéből leendő égett bornak árulása az lakosoké lészen ..." Cenzusként az egészhelyes jobbágyok évente 3 forintot, a félhelyesek 1 forint 50 dénárt, a házas zsellérek 1 forintot fizettek. A háznélküli zsellérek évi cenzusa fejenként 50 dénár volt. A jobbágyok robotterhei jelentékenyen megnövekedtek. Egészhelyes gazda 4 marhával és maga szekerével hetenként 1 nap igásrobottal, vagy helyette 2 nap gyalogrobottal tartozott. Félhelyes 4 ökörrel és szekérrel 26 napi igásrobottal vagy e helyett 52 nap gyalogos robottal szolgált. Ha a jobbágy csak 2 marhával ment robotba azt csak 1 gyalogrobotban számolták el. A roboton kívül minden gazdának őszi vetés alá 3 napot, tavaszi alá 1 napot kellett szántani. Az egész helység köteles volt évenként Győrbe vagy Pestre, vagy más hasonló távolságú helyre 12 szekeret hosszú fuvarba küldeni. „Holott" ha pedig némellykor az Uraságnak hasonló fuvarozásra szüksége nem leend, hatalmában állyon azt más dologra fordítani..." A házas zsellérek 6 nap, a ház nélküli 3 napi gyalogos robottal tartoztak. Egészhely után minden gazda 12 csirkét, 2 ludat, 1 icce vajat, 12 tojást, egy pozsonyi öl magasságú és szélességű fát „Karácsonyi fa nevezete alatt" köteles volt adni. Az egész Hellység pedig minden esztendőben Húsvétkor 1 borjúval az Urasághnak kedveskedjék." Minden tizedköteles terményeikből tizedet adtak, viselniök kellett a földesúr megyegyűlési és országgyűlési költségeit.""

1 1767-ben Mária Terézia — a magyar nemesség tiltakozása ellenére — az állami jövedelmek biztosítása érdekében elrendelte az úrbérrendezést. A rendezés előkészítése során a fülei bírónak és esküdteknek is választ kellett adni a 9 pontra. Válaszuk lényegében megegyezik az 1758-as urbárium egyes pontjaival, azzal a különbséggel, hogy ők féltelkeket említenek, mivel egésztelkes jobbágy már nem volt a faluban. Előadták továbbá, hogy malmuk nincsen, őröltetni Ősibe járnak. Legelőjük elegendő, lehetőségük van ridegmarhák tartására is.

105 Mária Terézia urbáriuma főként a robot és a cenzus tekintetében hozott változásokat. A 4 nap külön robotot megtiltotta, az egészhelyes gazda 2 marhával és maga szekerével (szántáskor 4 marhával, maga ekéjével vagy boronájával) hetenként 1 igásrobottal, vagy helyette 2 gyalogos robottal tartozott. Kaszáláskor, aratáskor vagy szüretkor az urbárium megengedte a duplázást (1 alkalommal heti 2 nap igásrobotot, 2 alkalommal heti 2 nap gyalogrobotot, de ezt az évi robotba be kellett számítani.) A házas zsellér 18 napot, a ház nélküli 12 napot szolgált. Ha a hosszú fuvar 2 napnál tovább tartana, a többletet az évi robotba be kell számítani. Jobbágyok és házas zsellérek évi 1 forint cenzust fizettek, ami csak a féltelkeseknek jelentett könnyítést. 1 egész telekhez 2 pozsonyi mérőnyi