Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Várnai Tamás: Füle

A faluban ekkor összesen 9 katolikus család élt 11 gyermekkel és 16 vegyes vallású család 16 gyermekkel. A püspöklátogatással egy időben tervezet készült a fülei katolikus plébánia felállítására. Tekintettel az itteni hivők csekély számára, a plébániát úgy kívánták életképessé tenni, hogy leányegyházként Lepsényt, Kajárt, Csajágot, Polgárait és Mezőszentgyörgyöt akarták hatáskörébe utalni. A látogatás idején a katolikusok tanítója Babai Ferenc, jövedelme 28 forint 5 dénár. A plébános jövedelme 65 forint 15 dénár. A tanító háza javításra szorult.

80 A veszprémi káptalan igyekezett a községben a katolikus vallású lakosok számát növelni, bár tömeges betelepítésre adatunk nincsen. 1755ben Veverka Mátét, Molina Tamást és Hubán Jánost, akik Fülén elhagyott sessiókat vállaltak, a káptalan, mint földesúr, 2 évre minden teher alól felmentette.

81 Egyes vélemények szerint néhány fülei református családot is sikerült convertálni (áttéríteni), erre azonban megbízható adatunk nincsen. Az első nagy felzúdulás 1745-ben történt, amikor a káptalan katolikus mestert küldött a községbe. A fülei reformátusok a káptalan lépésére tömeges felháborodással válaszoltak. Erről tanúskodik a tanítót Fülére kísérő uradalmi tiszttartónak és az érdekelt mesternek részletes, de érthető okokból meglehetősen elfogult vallomása. A tiszttartó vallomásában előadta, hogy 1745. április 22-én a káptalan parancsára és a fülei katolikus lakosok kérésére a pápista gyerekek oktatására tanítót vitt a községbe. Mivel a tiszttartó úgy ravaszkodott, hogy a tanító csak addig hadd maradjon a bíró házánál, amíg ő a fehérvári vásárról visszajön. A fülei reformátusok tömegesen a ház előtt gyülekeztek és 7 vagy 8 ember bement a házba, ahol a tiszttartó és a tanító tartózkodott. Közöttük volt egy Szűcs János nevű jobbágy, aki a következőket mondotta: „Tiszttartó Űr, mért hozta kgyd (kegyed) hozzánk a pápista mestert, vagyon nékünk mesterünk, ki nékünk szolgál, ezen szavai után mindgyár parancs szerint mondotta menjen el (a pápista mester), mert ezentúl rosszul jár." Szűcs János szavait a ház előtt állók nagy kiáltozással fogadták. „Húzd ki az atta teremtette mesterét, nyújtóztasd ki." A tiszttartó azt is állította, hogy még megöléssel is fenyegették a tanítót. Kérésére Szűcs János kiment a nép közé és azzal jött vissza, hogy nem bántják a tanítót, de követelik, hogy azonnal hagyja el a községet. Mivel a bíró sem volt hajlandó csillapítani a tömeget, a tiszttartó kénytelen volt engedni, és a fülei reformátusok a pápista mestert „kikísérték" a faluból. Ezután a tiszttartó vallomása szerint a tömeg egy része az urasági hajdúra támadt, azt kiáltozva, hogy ő az árulójuk a földesúrnál. Csak nehezen sikerült a hajdút a tömeg karmai közül kimenteni. Ezután seregestől egy Kaisza nevű pápista ember házára rontottak és kerítését összetördelni kezdték, majd a bíró fellépésére eltávoztak onnét.

82 A tanító kellőképpen színezve a dolgokat, lényegében a tiszttartó vallomását erősítette meg. Elmondotta, hogy „iszonyatos fúriaval" (dühvel) kiráncigálták őt a bíró házából, és ha a tiszttartó nem kel védelmére, talán meg is ölték volna. Ezután a férfiak vasvillával, az asszonyok pedig konyhai eszközökkel felfegyverkezve, káromkodások, ütlegelések és kínzások közepette kikergették őt a faluból, és megfenyegették, hogy vissza ne merjen jönni.

83 Ezzel az inzultussal az eseményeknek korántsem szakadt vége. 1749-ben a káptalan, a szolgabíró támogatásával megtette az