Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Várnai Tamás: Füle
Császári katonaság tartózkodott a községben az 1749—1750-es súlyos vallási összeütközések idején is. 1767-ben a füleiek 1 parancsnoki szálláshelyet és ellátást, 6 gyalogos és 10 lovasporciót adtak. 03 A vármegye szükségleteire 1711. november 1-től 1712. október végéig a fülei jobbágyok 23 öreg mérő búzát, 19 % öreg mérő abrakot, 2 vágómarhát 417 font súllyal, 12 mázsa szénát, 8 és fél öl fát természetben adtak. 1713-ban adtak 28 kismérő búzát és 6 öl fát. ü/ ' 1727— 1728-ban a vármegye szükségleteire 144 forint 50 dénárt fizettek. 03 Az egyházi tized szedése nem csupán anyagi terhet, hanem egyúttal vallási sérelmet is jelentett, hiszen a fülei lakosok többsége református volt, ennek ellenére, mint adataink mutatják, a fehérvári prépostság folyamatosan behajtotta rajtuk a tizedet. (Valószínűleg itt is a történelmi hagyományokat ápolták, akárcsak a templom esetében.) 1728- ban bordézsma címen 156 tiszta magyar nyelvű fülei lakos 925 urna bort szolgáltatott be a fehérvári prépostságnak. 00 Ugyancsak 1728ban 51 tiszta magyar nyelvű lakos 550 kereszt 13 kéve búzát, 33 kereszt 13 kéve zabot adott termény tized címén és fizetett 1 forint 38 dénár sarlópénzt. 1728-ban 15 magyar nyelvű lakos 155 kisbárány után fizetett dézsmát. 1730-ban 175 dézsmaköteles 2748 urna bort szolgáltatott be. 07 1749ben 12 dézsmafizető 115 bárány megváltása fejében 6 forint 90 dénárt fizetett 68 1758-ban 16 dézsmaköteles 168 bárány után — bárányonként ugyancsak 6 dénárt számolva — 10 forint 8 dénárt fizetett. 09 1768-ban 80 magyar nyelvű lakos gabonatized címén 810 kereszt elegyes búzát, 110 kereszt 60 köböl árpát, 30 köböl zabot és tönkölyt adott. 70 A XVIII. században a községben jelentékeny ipari tevékenység nem folyt. 1738-ban 2 kovács és 1 mészáros volt itt, továbbá takácsok, de számuk nincs megadva. 71 A fülei kőbányákról 1762-ből van adatunk. Ebben az évben a megye alispánja jelentette a főispánnak, hogy a veszprémi káptalan engedélyt adott kő hordására a fülei bányákból. A kő valószínűleg a főispán fehérvári házához kellett. 7A jRá/cóc2Í-szabadságharc leverése után a megyében — a Habsburgok politikai támogatásával — nagy erővel lángolt fel az ellenreformáció. 1749 után a vallási összeütközések Fülén különösen nagy vihart kavartak és időnként akár kisebbfajta népfelkeléssel is felértek. A jobbágy—földesúri osztály ellentéteket nem csekély mértékben továbbélezte az a körülmény, hogy a földesúr katolikus, sőt, egyházi testület volt, a fülei lakosok döntő többsége pedig a protestáns hitet választotta. Egy 1736-ban készített öszszeírás szerint Fülén mindössze 40 katolikus hivő élt. 73 A protestánsok számát illetően az évszám nélküli adatokból arra következtethetünk, hogy a század közepén 600-nál is többen lehettek. 7 ' 1 A török kiűzése után — katolikus szemszögből nézve — a helyzet megyeszerte a füleihez volt hasonló. A megmaradt lakosság túlnyomó többsége protestánssá lett, és a többé-kevésbé épségben maradt templomokat is ők vették birtokukba. A katolikus egyház ellentámadása a török kitakarodása után azonnal megindult. A rekatolizálásra irányuló törekvéseket az uralkodóház politikai és vallási okokból egyaránt támogatta, mi-
