Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Várnai Tamás: Füle

határában elvetni, egyúttal szintén tavaszi veteményként 1 köböl kölest kellett az uraság magvával elvetni, azokat learatni, betakarítani, Veszprémbe felszállítani. A széna betakarítása idején kötelesek voltak mint Gyutasra (Jutás, Veszprém m), mint pedig Bakonyra szekereket állítani. Az urasági erdőben évenként 30 ölnyi tűzifát a zselléreknek kellett kivágni, a marhásoknak pedig Veszprémbe szállítani. (A döntés nem tesz említést arról, hogy a fülei jobbágyoknak volt-e ekkor faizási joguk.) Ugyanígy a fogattal rendelkező jobbágyok kötelesek voltak az uraságnak szükséges épületfát, karót és vesszőt Veszprémbe felszállítani. Amely esztendőben a dézsmás borok alá szolgálat kívántatott, kötelesek voltak 2 fordulóra a Balaton mellé elmenni. Az uraság Fokszabadiban lévő malmából a többi helységek lakóival együtt a vámot — a rájuk eső részben — szintén Veszprémbe szállítaniuk kellett. Kzsbozsofc-puszta után évi 10 forint árendát fizettek. A fentebb felsorolt szolgáltatásokon kívül kötelesek voltak mindennemű terményeikből a kilencedet megadni és Veszprémbe szállítani. Ha a földesurak vagy tisztjeik a községbe jöttek, a lakosok kötelesek voltak ..illendő gazdálkodással lenni". Mindenkor kötelesek az uraság vagy megbízottaik parancsait teljesíteni. A fülei jobbágyok terhei — különösen a káptalan hatalmas kiterjedésű birtokain teljesítendő szolgálat — súlyosak voltak. Az úriszéki döntés egyes pontjai azonban még döntően a hagyományos feudális gazdálkodásra utalnak, a földesúr fő jövedelmi forrását ekkor még a jobbágyok pénzbeni és természetbeni szolgáltatásai, illetve kötelező ajándékai képezték. A majorsági gazdálkodás ekkor még nem bontakozott ki, nincs még szó az évenkénti robotszolgáltatás pontos meghatározásáról, hosszú fuvarról stb. Nem olvashatunk itt a jobbágyokat megillető haszonvételről sem, csak kötelességeikről esik szó. 1730-ban a fülei jobbágyok 161 l

/

2 -f- 73 dica után adóztak és fizettek összesen 655 forint V2 dénárt.

58 1758-ban — mivel az adóösszeírásban szereplők közül többen elköltöztek — az adók könnyítését kérték a vármegyétől.

59 A fületekre azonban ezekben az években meglehetősen rájárt a rúd, a rekatolizálási törekvésekkel szemben kifejtett ellenállásuk miatt az udvar, a helytartótanács és a vármegyei hatóság is — enyhe kifejezéssel élve — neheztelt rájuk. A lakosság katonai terhei nemcsak a háborús időszakokban, hanem a viszonylag békés években is igen számottevőek voltak. Az egész XVIII. század folyamán kisebb-nagyobb létszámú császári katonaság állomásozott a község területén. 1715-ben a fülei jobbágyok Pap Mihály törvénybíró és az esküdtek bevallása szerint, júniusra, augusztusra és novemberre ,,az Budára adminisztrálandó és tőlük illetendő hetelő szekér és gyalog pénzt" (a gratuitus labor pénzbeni megváltásáról van szó) 49 forint 82 dénárt a szolgabírák kezébe szolgáltatták. (Tartoztak még 21 Ft 54 dénárral).

60 1727—28-ban a fülei jobbágyok összesen 589 forint 40 dénár porciópénzt fizettek.

61 1733-ban 1 császári ezredet 1 héten át Füle és Polgárdi község volt köteles elszállásolni.

62