Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Várnai Tamás: Füle

kettős adózás érvényben volt. a lakosság keresztény földesurának fizetett 24 forint 50 dénár készpénzt, és megadta neki a kilencedet minden terményéből. Ugyanakkor a szultánnak, mint a helység földesurának a jobbágytelkek után cenzusként fizettek összesen 73 forint 50 dénárt. Évi külön cenzusként fizettek 5 forint 88 dénárt, adtak évente 20 szekér szénát, 49 szekér tűzifát, továbbá 1 vágómarhát 10 forint értékben. Megadták minden terményükből a tizedet és szükség szerint kötelesek voltak teljesíteni a gratuitus labort is. Az összeírás további része a község népességére és gazdasági viszonyaira nézve nyújt értékes adatokat. A kamarai összeíró által feljegyzett adatok szerint Fülén 1696-ban öszsesen 41 subditus élt. Közülük 32 telkes jobbágy, 9 pedig házas zsellér volt. Rajtuk kívül élt itt még 12 más házánál lakó zsellér, mindegyikük más-más subditus családnál lakott. A 32 telkes jobbágy telekállománya a következő megoszlást mutatta: egész telkes 21 féltelkes 3 negyedtelkes 8 (Meg kell jegyezni, hogy a kamarai összeírások az állatvagyon alapján különböztették meg az egész-, fél- és negyedtelkeseket, az egy jobbágycsalád által használt földterület nagyságáról nem gyűjtöttek adatokat.) A fentebb felsorolt adatok alapján a kamarai összeíró azt a megjegyzést tette, hogy Fülén a jobbágyok kezén lévő összes telekállomány 24 egész és 1 fél sessiót tett ki. A 43 — a későbbiekben név szerint is felsorolt — telkesjobbágynak volt összesen 83 gyermeke. (51 fiú és 32 leány, a családi adatok megállapításánál az összeíró a házas zselléreket is beszámította, így jön ki összesen 43 család.) Igavonó állatuk csak a telkes jobbágyoknak volt, a házas zselléreknek nem. Lova volt összesen 21 telkes jobbágynak 49 db (megoszlás 1—6 dbig), ökre volt 22 jobbágynak, összesen 109 db (megoszlás 1—9 db-ig). Növendékmarhája volt 15 subditusnak, a házas zsellérek között is volt, akinek szintén volt ilyen állata. Tehene 32 subditusnak volt (köztük 2 házas zsellérnek) összesen 51 db (megoszlás 1—4 db-ig). Birkatartással 9 jobbágy foglalkozott, l-nek volt 10 db, 5-nek volt 20—20 db, l-nek volt 16 db, l-nek 25 db és l-nek 70 db birkája volt. Sertést tartott 17 subditus, összesen 38 db sertésük volt (megoszlás 1—6 db-ig). Méhészkedéssel 20 subditus foglalkozott, a községben összesen 42 méhkas volt (megoszlás 1—10 kasig). A növénytermesztésről az összeíró azt jegyezte fel, hogy a subditusok fő terményei a búza, az árpa és a köles volt. A jobbágytelkekhez rét is tartozott, a telek nagyságától függően 1—8 kaszásnyi rét terület. Ezek után az összeíró a jobbágyok akkori szolgáltatásait sorolta fel. A telkes jobbágyok minden egész telek után fizettek évente 3 Ft censust (valószínűleg az összes telkesek évi censusáról van szó). Kötelesek voltak évente 52 nap igásrobotot teljesíteni. A házas zsellérek évenként 50 dénár censust fizettek és 52 nap gyalogrobottal tartoztak. A 12 hazátlan zsellér egyenként évi 9 nap robotra volt kötelezve. A felsorolt telekállományon kívül volt a községben 1 egész és 24 fél puszta telek is, egész telekre átszámítva összesen 13 sessio. Minthogy a