Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Várnai Tamás: Füle

jobbágyok a puszta telkeket is megművelték, fizettek utána egésztelkenként évente 1 forint 50 dénár censust. A pénzbeni szolgáltatás és a robot mellett minden terményeikből a veszprémi káptalannak, mint földesuruknak, megadták a kilencedet. (Az egyházi tized beszedésének joga a fehérvári prépostságot illette meg.) A kocsmáitatást és a mészárszéktartást a földesúr gyakorolta. Az egész helység köteles volt külön szolgáltatásként a földesúrnak 40 mérő zabot adni. A falu határához 40 holdas földesúri erdő is tartozott. Ez azonban inkább cserjés, mint erdő, és csupán tűzrevaló fát lehetett belőle kitermelni. Található volt a falu határában egy 3 fertályos darab földesúri szőlő, ez azonban a kamarai összeíró szerint elpusztásodott állapotban volt. Végül következik a családfők név szerinti felsorolása, a név után a teleknagyság feltüntetésével: Szánt(ó) István l

/

2 Papp János *A Csuti István Csajaghi Gergely V4 Szabó Miklós l

A Rostási István % Rostási István Böges Pál V* Jacob István — Orbán János l

A Kiső Pál % Ihász ? 1 Rostási János 1 Zákmári István — Szálai István 1 Taar Pál — Komi Mihály 1 Halom Gergely 'A Kompos János í Pap György i Kölsi Mihály — Megyeri Mihály Tárr István í Zenir István — Kovács János í Nagy György 1 Latos János í Kilső Gergely 1 Szőld György í Riba Lukács 1 Buska János — Nagy János 'A Tarr Péter í Rostási Imre 4

A Szabó Gergely í Zenir János i Fekete Mihály i A más házánál lakott zsellérek neveit az előbbi névsor nem tünteti fel.

33 A fenti részletes községképet részben kiegészíti, részben ellentmond annak néhány más forrás (az ellentmondásos adatok valószínűleg a török utáni esztendők még bizonytalan viszonyainak következményei). Egy szintén 1696-ban készült összeírás szerint volt Fülén lakott féltelek 35, 9 zsellér, 1559 mérőnyi szántó, 236 fossor szőlő.

34 1702-es adatok szerint a földesúr maga a török császár volt. Szántóföldje jó minőségű, a kaszáló kevés. Valószínűnek kell tartanunk, hogy az 1696 óta eltelt években szőlőtelepítés folyt, mivel az 1702-ből származó forrás szerint 2 szőlőhegye volt, név szerint Kyhegy (Kőhegy) és Csóhegy (Sóhegy). A szőlőterület nagysága 600 fossor, a legelő kevés. Ez az összeírás említést tesz a helység templomáról. „Habét templum sed pláne desertum." (Van temploma, de nagyon elhanyagolt.)

35 Ha a török valamelyest megkímélte a községet, egyáltalán nem mond24 FMTÉ 16. 369