Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Várnai Tamás: Füle
hogy egy korábbi elveszett vagy használattól elkopott pecsét helyett készült, ezért valószínű, hogy az 1530-as évszám nem véletlen műve. Csaknem bizonyosra vehető, hogy a reformáció elterjesztésében szerepe volt a korábban lutheri, majd kálvini tanokat valló Dévai Bíró Mátyásnak, aki az 1530-as években Kádártán (Veszprém m.) működött. 25 A község templomát valószínűleg már a XVI. században a reformátusok vették birtokukba. A XVI. századi vallási viszonyokra utaló más adatunk nincsen, de a XVII. században egészen a török kiűzéséig nyomon követhető a ref. egyházközség zavartalan működése. 1629-ben a Dunán inneni Németújvári püspökséghez tartozó veszprémi ref. egyházmegye területén a jelenlegi Fejér megyéhez tartozó községek közül a következők voltak: Lepsény, Füle, Ladány, Enying, Mór, Szentgyörgy! m Az 1640. június 19-én tartott köveskúti zsinaton készült jegyzőkönyvben a távolmaradottak között szerepelt Székely Péter fülei lelkész neve. 27 Az 1643-ban tartott csöglei zsinaton a fülei lelkész nem vett részt. 28 Az 1654. június 30-án tartott pápai zsinaton Jeges István fülei lelkész volt jelen. 20 Az 1657. május 24-én tartott pápai zsinat jegyzőkönyvének tanúsága szerint a fülei ref. lelkészi állás ekkor üresedésben volt. 1674-ben a pozsonyi kamarához küldött jelentésben a következőket olvashatjuk: „A fülei prédikátornak vagyon Berény hegyen egi hold szőleje pincéstül (pincével) maga keresminye (keresménye)". 30 Egy 1684-ben felvett tanúvallomás szerint mikor a török Bécs alá ment (1683-ban), a templom a reformátusok kezén volt. 31 Kétségtelen, hogy a protestantizmus terjedését a török hatalom eltűrte és nem gátolta. A protestáns prédikátorok e súlyos időkben a sokat szenvedő lakosság támaszai, szellemi vezetői voltak. A zsinatokon való részvételük a török által meg nem szállt országrésszel való kapcsolattartásának egyik formája volt. A reformáció terjedése nem csupán Fülén, hanem egész Fejér megyében a katolikus egyház kárára változtatta meg a vallási viszonyokat. A török kiűzése után a katolikus egyház a Habsburgok támogatásával igyekezett kárpótolni magát veszteségeiért. Ez a tevékenység egyik forrása volt azoknak a sérelmeknek, amelyek a .Rákóczi-szabadságharcot kiváltották és egyáltalán nem véletlen, hogy a megye magyar származású paraszti lakói a fejedelem mellé álltak, aki katolikus létére a vallási toleranciát (türelmet) helyezte előtérbe. III. Füle népe mint utaltunk rá, viszonylag olcsón úszta meg a török időket. 1688-ban a királyi hadak visszafoglalták Székesfehérvárt, ezzel együtt a vármegye területe is felszabadult, de mint új szerzemény, kamarai igazgatás alá került. A veszprémi káptalannak nem okozott nehézséget birtokjogának igazolása. Az 1702 birtokösszeírásban Füle és Kisfüle a káptalan birtokaként van feltüntetve. 32 A község helyzetéről a török kitakarodása után készített feljegyzések nyújtanak képet. Az 1696-ban készített kamarauradalmi összeírás a községet, mint a veszprémi káptalan birtokát regisztrálta. A török időkben a
