Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Várnai Tamás: Füle

jelleget a tájnak. A 40—50 m viszonylagos magasságban emelkedő rögöket gyűrődéses és töréses szerkezet jellemzi. A község mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, enyhe telű éghajlatát többnyire derült napfényes időjárás (a felhőzet évi átlaga 52—55%, a napsütés évi összege 2000 óra felett) tartós nyári meleg (július középhőmérséklete 21,0—21,3 °C, nyári félév középhőmérséklete 17,0—17,5 C

C) viszonylag enyhe tél (január középhőmérséklete —1,5, —1,6 °C) és mérsékelt évi csapadék (560 mm) jellemzi. Vízháztartása a kevés csapadék és a nagy párolgás következtében mérsékelten veszteséges (évi vízhiány 75—100 mm) s ez gyér vízhálózatának időszakos jellegében is megmutatkozik. A vízzáró, agyagos kőzetviszonyok miatt, a község területe felszín alatti vizekben sem bővelkedik. Mezőgazdasági területeit túlnyomóan pannóniai agyagon, vagy pannóniai agyagos üledékkel kevert, löszös felszínen kialakult réti csernozjom borítja. Talajtakarójának jelentős része gyengén, illetve közepesen erodált. Egykori zárt erdőállományát ma már csak néhány hektár mesterséges erdő képviseli.' I. A község neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. A Fülöp személynév kicsinyítőképzős alakja.

3 Károly János a Fejér megyei besenyő eredetű települések között említi/' A Sárvíz vidékén megtelepített besenyőkről a XII. századtól kezdve vannak írásos adataink. Győrffy György véleménye szerint a besenyőket Géza fejedelem Koppány országrészének elzárásakor telepítette le: a besenyők és más segédnépek általában határőri szolgálatot teljesítettek, e területen nincs országhatár, legfeljebb Koppány Somogy országának határa. A besenyő eredetű települések között említi a községet egy 1931-ben készült munka is.

5 1346-ban Gergely, a besenyők bírája bizonyítja, hogy Örsi Gergely fia Miklós által Genepse és fiai, továbbá Füle öccse Jakab elleni pert elhalasztotta.'' Első írásos említése 1257-ben történik egy oklevélben, amely szerint Szent István korában az Űrhida város szomszédságában levő Villa Fyle nevű falu a veszprémi püspökség birtoka. Ez az oklevél egy számjegy kivételével pontos másolata Szent István 1009-ben kiadott adománylevelének.

7 1333-ban már plébániás hely. Templomát Keresztelő Szent Jánosról nevezték el. A török hódoltság utáni barokk átépítése gótikus nyomokat őriz.

8 Ez az a templom, melynek használata az 1750-es években komoly viharokat kavart. Nincs adatunk arra, hogy Füle meddig volt a veszprémi püspökség birtoka. A török hódoltságot megelőző századokból ránkmaradt hely- és személynevekből arra következtethetünk, hogy ekkoriban több kisebb település állott a jelenlegi község helyén. 1340. május 5-én Pál országbíró bizonyította, hogy Laczk fia István és Bakaji László fia István, fia Tamás a Fejér megyei Kysphyle és Zylaagh (talán Csajág?) birtokáért folyó perben kiegyeztek.

9 1368. április 13-án a székesfehérvári keresztesek konventje királyi parancsra megjárta a fehérvári káptalan Nagfyle birtokának határát, és a határjárásról jelentést tett Nagy Lajos királynak. E jelentés számos helytörténeti érdekességet tartalmaz. A Nagfylével határos helységek között