Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Várnai Tamás: Füle
szerepel nobiles de Zernyebakonya, mely minden bizonnyal azonos a később Nádasdladány határához tartozott Ernyebakony nevű pusztával, mely 1368-ban még falu lehetett és nemesek lakták. Figyelemre méltó egy másik elnevezés is: via de possessione Wepsen versus Albam. (Wepsen faluból Fehérvár felé vezető út.) Itt mint későbbi adatok is alátámasztják Lepsényről van szó. 1526.: Villa Wepsin, 1590.: Lepsin aliter (más néven) Wepsin. Ugyanebben a jelentésben szerepel még possesio Fyle, mely a fehérvári prépost birtoka. 10 1368-ban tehát Nagfylét a fehérvári káptalan possesio Fylét pedig a fehérvári prépost birtokolta. A XIV. és XV. századi források azonban arra mutatnak, hogy a fehérvári káptalan és prépost mellett más birtokosok is voltak itt. 1416-ban egy hatalmaskodási ügyben Zsigmond király által elrendelt vizsgálatban Fylei György nevével találkozunk. 11 1413. június 7-én Rozgonyi Simon országbíró, Csapy András, és mostoha fiai, László és Albert által, Kisfylei László özvegye ellen Kisfyle és Szentmárton birtokba iktatásának ellentmondása miatt indított pert, királyi parancsra elhalasztotta. 1443-ban egy I. Ulászló által elrendelt vizsgálatban Zenthmartonfylei Benedek diák királyi emberként vett részt. 13 1543-ban — Fehérvár elestének évében — Fyle és Kisfyle helységeket írták össze. Fyle a fehérvári káptalan birtoka volt, benne 32 porta, 1 bíró és 9 puszta telek. Kisfyle a fehérvári prépost birtoka 12 portával, 1 bíróval, 7 szegénnyel és 4 puszta telekkel/ 1 A fentiek alapján tehát a következő megállapításokat tehetjük: a XIV., XV. és XVI. században Nagfyle, Kisfyle, Szentmárton, Zenthmártonfyle, helynevek voltak a későbbi Füle község helyén. (A török után elvétve felbukkan még Nagyfüle, Kisfüle, és topográfiai névként Szentmártoni erdő.) 1543 után kb. 1 évszázadon át a birtokosok között csak a fehérvári káptalan és a fehérvári prépost nevével találkozunk. 1616-ban Tar János fülei lakos azt vallotta, hogy Fülének harmada -— ahol ő maga is született — a fehérvári préposté, két része pedig a fehérvári káptalané volt. 15 1639-ben a község már a veszprémi káptalan tulajdonában volt. 1(i (A többi birtokosok nevével a hódoltság alatti és utáni időkben többé nem találkozunk.) II. 1543-ban Fehérvár elestével elkezdődött a török hódoltság másfél százados korszaka. Az ismétlődő hadjáratok, portyák a megye nyugati területeit kevésbé sújtották. Füle község a megye sok más falvához viszonyítva, viszonylag könnyebben vészelte át a hódoltság korszakát, és mindvégig lakott helység maradt. 1647-től a hódoltság megszűnéséig, pontosabban Fejér vármegye újjászerveződéséig (1692-ben) Fülét Veszprémből igazgatták és lakói mint azt Veszprém vármegye 1727-ben kelt átirata bizonyítja, a közterheket is viselték. 17 A korábbi felfogástól eltérően az derül ki, hogy a község már 1552-től szerepel a veszprémi dicális összeírásokban. 18
