Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Felcsút
létesítsenek ott jegyzői kirendeltséget, amit a képviselő-testület el is határozott, de fedezet hiányában ezt 1949 végéig nem hajtották végre. 219 De ellentétbe került a helybeli Nemzeti Bizottsággal is, mely 1945. július 2-án, tehát egy nappal a képviselő-testület megalakulása előtt a községi segédjegyzői lakást az államrendőrségnek adta át. A képviselőtestület a jegyző indítványára úgy határozott, hogy ezt az átadást nem veszi tudomásul, mert ehhez a Nemzeti Bizottságnak nem volt joga, hisz a ház a községé, a lakás a segéd jegyző szolgálati lakása, s mint ilyen javadalmának része. 220 Az ellentét talán azzal magyarázható, hogy az 1945. április 24-én megalakult községi Nemzeti Bizottság, mely több mint két hónapig a község összes ügyeit intézte, jóval baloldalibb jellegű volt, mint később a képviselő-testület. Tíz tagját egyenlő arányban küldte be a helybeli MKP. SZDP és F. Kisg. P. Elnöke Kovács Sándor (SZDP), alelnökei Szili István (MKP), Bencze János (F. Kisg. P), titkára Kovács Imre (SZDP), jegyzője ifj. Kővágó Lajos (SZDP), ellenőrök: Halász József (MKP), Kővágó Lajos (F. Kisg. P). Tagja volt még az MKP részéről Takács István, az SZDP részéről Hollósi László és Persely András, a Kisgazdapárt részéről Bárányos Pál és Németh János. A Nemzeti Bizottság által ideiglenesen megbízott elöljáróságnak csak két tagja azonos a július 3-án választott elöljáróságéval. Búzási József vezető jegyző és Horváth József másodbíró, akiből júl. 3-án községi bíró lett. Eredetileg ugyanis bíróvá Noll Mártont, pénztárnokká id. Herder Jánost tették meg. 221 Alkalmasint azért nyugodott bele július elején a Nemzeti Bizottság a fenti összetételű képviselő-testület megalakításába, mert az SZDP-nek régi, erős szervezete volt sok taggal, de régebben szervezkedett a kisgazdapárt is, az MKP viszont itt a pártszervezést nem siettette, így kevés tagja lett. Mint minden földművelő és nagybirtoktól nyomott helységben, a legsürgősebb és legfontosabb teendő a földreform végrehajtása volt. Aránylag gyorsan, és úgy látszik nagyobb viták nélkül lezajlott, csak azt tudjuk biztosan, hogy 1948-ra 2532 kat. holdnyi kiosztott földbirtokra a telekkönyvezési befejezték. E földeket 3—10 holdas parcellákban osztották ki 240 család részére. Kiosztottak 138 házhelyet is, melyek közül 1968-ra 129 beépült. Már 1946-ban megalakult a Földművesszövetkezet 60 taggal, közülük 58 újgazdával. Igazgatósága Flier Iván (MKP', Nostyánszky József (SZDP), Halász József (MKP), Németh József (MKP). Felügyelő bizottsága: Heczli János (SZDP), Szili István (MKP), Borsos János (MKP), Pálinkás István (F. Kisg. P.). A szövetkezet vagyona 66 k. h. legelő, 1 vetőgép, 2 daráló. Tevékenysége a legelőgazdálkodásban merül ki. Terményfelvásárlást nem végez, mert a magtár amit kapott, romos. 22 ' 1947-ben tárgyalások folytak arról, hogy Felcsúton gyümölcs- és zöldségfeldolgozó üzemet létesítsenek, de ez tőkehiány folytán nem jött létre. Viszont ekkorra helyreállították a villanyvezetéket Tatabányáról Felcsúton át Martonvásárig, és a Népjóléti Minisztériumtól 10 000 forintot kapott Felcsút állami óvoda létesítésére, illetve a romos állapotban lévő óvoda helyreállítására. 223
