Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Felcsút
A község lélekszáma részben a háborús áldozatok, részben az elköltözések folytán ugyan 1949-ig csökkent, de azután ismét nőni kezdett. 1941-ben 1954 1949-ben 1812 1960-ban 2319 1970-ben 2388 az összlétszám. A természetes szaporodás 12 '' 1870—1970, 100 év alatt 1099 fő, 85% 1949—1969, 20 év alatt 576 fő, 32% 1960—1970, 10 év alatt 69 fő, 3% Lassabban, és részben más ütemezéssel helyreállott az állattállomány is. Erről a következő adataink vannak ló szarvasmarha sertés juh baromfi 1942 273 752 1697 913 ? 1962 80 502 4671 1058 ? 1966 100 408 5290 469 14 122 125 A. létszámok alakulása megfigyelésre méltó. Hogy a régi létszámot nem igyekeztek helyreállítani, természetes, hisz fuvarozásra, szántásra is többnyire traktorokat használnak. Természetes az is, hogy csökkent a szarvasmarhák száma, hisz elmaradtak az igásökrök, és kevesebb növendékmarhát nevelnek, ez nyilván nem tartozik a mai tsz profiljába. Kísérleteztek a juhtartás felelevenítésével, de ez úgy látszik nem vált be. Viszont a sertések száma soha nem volt nagyságra szökött. Ma ez a tenyésztési profilja a tsz-nek, nyilván erre van piac is. A sertések számának helyreállítása volt persze a legsürgősebb teendő, hisz a sertés nevelési ideje a legrövidebb, és a lakosság fogyasztása szempontjából is a legjelentősebb, hogy egyáltalában betevő falatja legyen. 1945 őszén még a lakók nagyobb része nem tudott egy disznót sem vágásra felnevelni. Hogy zsiradékhoz jussanak, a község a helybeli olaj ütők vámjaként beszedett olajat osztotta ki a lakosságnak. 22 " Persze ez évben még nagyon súlyosan terhelte a község lakóit a Vörös Hadsereg ellátására való élelmiszer beszolgáltatása. Erre Felcsút 1945-ben adott 13 697 kg burgonyát, 870 kg rozst, 4370 kg árpát, 1500 kg gyümölcsöt és 4500 kg szénát. Az év végén leadott további 4502 kg szénát, 190 kg szalmát, 1500 kg kukoricát, 200 kg babot és 36 tojást. További beszolgáltatást is kívántak tőle az ügyben eljáró magyar hatóságok, így a váli járási főjegyző, pl. 12 771 kg búzát vagy rozst, 6008 kg burgonyát. Erre azonban a község az említett kárai miatt képtelen volt és 1 évi halasztást kért. 22 ' Az általános nyomor érthetővé teszi a lopások elszaporodását. 1945 őszén a jegyző azt javasolta, hogy állítsák vissza a házsorszám szerinti éjjeliőrséget, úgy, hogy a községet három részre osszák, és mindegyikre jusson egyszeri váltással két-két éjjeliőr. A képviselő-testület ehelyett pénzért kívánt éjjeliőröket fogadni, de 1946-ban az alispán rendelte el a házsorszám szerinti éjjeliőrködést. A szolgálatra minden 16 és 60 év közötti férfit köteleztek, az elöljárók és tűzoltók kivételével. 1947 tavaszán azonban megint fizetett éjjeliőröket fogadtak, 960—960 Ft évi fizetésért. 1948-ban az éjjeliőrök számát egyre korlátozták, de annak havi 100 Ft fizetést biztosítottak. 228
