Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Felcsút
Dr. Kardos Sándor kör orvos Czagler István Gölöncsér Lajos Flier János Németh János Neukamt János Persel József Szigli Ferenc Hajós József A direktórium tagjai: Persel József, Szigli Ferenc és Országh János. 185 Később a direktórium helyébe a Tanácsköztársaság ideiglenes alkotmányának megfelelően Intézőbizottság lépett. Pecsétjének szövege is: „Községi néptanács és intézőbizottság. Felcsút". 180 A váli járás munkás-, katonaés földmívestanácsába is bekerült egy felcsúti küldött: Szigli Ferenc. 187 A tanács működéséről annyit tudunk, hogy Kapitány Zsigmond felcsúti tanító és tanácstag 1919 áprilisában jelentette, hogy az I. világháborúban elesett hősök emlékművére gyűjtést rendeztek és 1130 korona gyűlt össze. 188 A Tanácsköztársaság bukása után Felcsút átmenetileg román megszállás alá került, de a község képviselő-testülete már augusztus 29-én összeült. Ezen az ülésen a régi. képviselő-testület és jegyző, valamint a régi községi elöljáróság ismét kezébe vette a község igazgatását, de nem kívánta a jogfolytonosságot úgy értelmezni, ahogy néhány héttel később az országos hatóságok tették. Legalábbis erre mutat az, hogy a Tanácsköztársasági szervezi természetesen megszüntették, — mint mindenütt, máshol is — a Vasanits Aladár által bérelt vadászati jogot. Ezt a megszüntetést a község hatályos intézkedésnek tartotta és a vadászati jogot másnak adta bérbe. Vasanits fellebbezésére a megyei törvényhatósági bizottság 1919. október 6-án „a törvényes állapotot visszaállítva" Vasanits vadászati jogát visszaadta. 180 A román megszállás még szeptember 18-án is tartott, Horthy egyik különítménye ekkor Lovasberényből küldött járőröket Felcsútra. 191 ' De október 31-én már a nemzeti hadsereg dunántúli lovasdandárának 1. tüzérosztálya állomásozott Felcsúton. 101 A Nagyatádi-féle 1920. évi földbirtokreform élénk érdeklődést keltett Felcsúton. Az 1921. nov. 28-i képviselő-testületi ülésig Felcsúton és az akkor hozzá tartozó Öbarok pusztán már 168 földigénylő jelentkezett. A képviselő-testület tehát a földreformot szükségesnek tartja, és ezt az alkalmat használja fel, hogy a község részére közlegelőt igényeljen. A tárgyalásra a község részéről Simon Endre bírót és Spáthovszky Gusztáv képviselő-testületi tagot küldték ki, azzal a külön meghagyással, ügyeljenek, a felcsúti földekből helybelieknek, ne idegeneknek osszanak. 1928-ra özv Margalitsnétól kiosztott ak 40 kh Barcs-féle kishaszonbérletbe 201 kh 1077 n.-öl Brüll Antalnak kiosztottak 20 kh Vitézi teleknek kiosztottak 120 kh Nehrebeczky testvérektől alcsútiaknak 154 kh 417 n.-öl Mahler és Barcs birtokából bodmérieknek 27 kh 200 n.-öl Mahlernétől felcsútiaknak kiosztottak 91 kh 200 n.-öl összesen 654 kh 694 n.-öl Ebből felcsútiak kaptak 353 kh 77 n.-öl 192
