Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Felcsút

Házhelyigénylők 56-an voltak. Őket Mahler Ádám örököseinek 865 kh. birtokából lehetett kielégíteni, amelyet 1914. július 28. (hadizenet) után szerzett. A 450 koronányi előleget csak négyen tudták lefizetni, a juttatandó telek árát 50 év alatt kívánják kifizetni. A jegyző szerint nincs anyagi és erkölcsi alap a juttatásra.

193 1924-ben a Posta és Távírda felajánlotta, ha Felcsúton legalább 3 előfizető lesz, Bicskéről mellékvonalként kiépítenék Felcsútra is a telefont. A község mindjárt jelentkezett előfizetőnek, vállalta a vonalfektetés költségének, mintegy 7 millió koronának arányos részét, ami 1931-re 20 millió koronára nőtt. A telefon nem azonnal, de megvalósult.

19

'' Csak azt kérte a község, hogy a kapcsolóközpont Bicskén legyen, ahol hosszabb napi szolgálat és interurbán kapcsolás is elérhető. 1926-ban a község szerződött a Bicskei Villamossági Rt-al a villanyáram bevezetésére. A Rt. a transzformátorállomás és az elosztóhálózat költségét 11 600 pengőben szabta meg, amit a község 20 éves amortizációs kölcsönből, kívánt fedezni. A vállalkozó a szerződéssel 50 évre kizárólagos jogot szerzett. A község közvilágítási lámpái után évi 50 aranykorona a díj, magánfogyasztóké kW-óránként 70 fillér. A község az áramot 25%os kedvezménnyel kapja. A községben először 21 közvilágítási lámpát szereltettek fel, majd ezt még megtoldották kettővel.

195 1922-ben nagyon gondos előkészítés után, melyben a község részéről dr. Kozma Jenő ügyvéd, a híres kereszténypárti politikus is részt vett, Strasszer Albert bányamérnök részére a kőszénkutatási és szénbányanyitási joghoz a község a saját területére nézve hozzájárult.

,!,u A község közigazgatási szervezete is kibővült. 1921-ben adóügyi jegyzői állást létesítettek, és erre a váli főszolgabíró elnöklete alatt Kulcsár Kálmánt választották meg. 1928-ban ugyan Hajós nyugdíjazásával Kulcsárt vezető jegyzővé választották, és a válságos időre tekintettel az adóügyi jegyzői állást nem töltötték be, de ehelyett írnoki állást szerveztek, 1 szoba-konyhás szolgálati lakással.

197 A változott országos jogszabályok folytán nagyon megnőtt a választójogosultak száma. 1926-ban 458, 1927-ben 625 fő volt választójogosult (az 1779 főnyi összlakosság 25,7, illetve 35,1%-a).

198 Ennek következtében persze nagyobb gondossággal figyelték a község hangulatát. 1922-ben a katonai körletparancsnokság községi „védelmi bizottságot" szervez, 1922—23ban még azt is jejentik, milyen műsoros előadások, népszínmű-előadások voltak a községben. De azért a leventemozgalomban elért eredmény „alig elegendő" ha itt nem is kellett leventéket karhatalommal az oktatásra elővezetni, mint Vértesbogláron.

199 1924-ben Hoffmann Frigyes felcsúti birtokos 21 aratója sztrájkba kezdett, ezért fejenként 20 napi elzárásra ítélték őket, a birtokos pedig újonnan felfogadott munkásokkal folytatta a munkát.

200 Még azt is figyelték, hogy milyen újságok jártak a faluba. Innen tudjuk, hogy 1926-ban járt ide

201 Budapesti Hírlap 6 pld. Pesti Hírlap 8 pld. Friss Üjság 1 pld. Az Újság 9 pld. Nemzeti Újság 2 pld. Pesti Napló 1 pld. Új Barázda 5 pld. Magyarság 4 pld.