Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Felcsút
nyári hónapban foglalkozott az óvodáskorú gyermekekkel, és ezért a szülőktől díjat szedett. Hajlandó lett volna magánóvodát nyitni, ha a községtől ehhez anyagi támogatást kap. Ezt azonban a község nem vállalta, tekintettel egyéb adósságaira. Tamássy Árpád 1911-ben a tőle községháza építésére vásárolt telek vételárát 808 koronát a községnek adományozta óvoda céljára, de azzal a kikötéssel, hogy ebből az óvodát 10 éven belül felépítik. A község az alapot kamatoztatta, de az a háború és az infláció során elértéktelenedett. 164 A községben oly sok volt a teljesen szegénysorsú, hogy 1929-ben állítólag 80 iskolaköteles gyermek hiányos öltözéke miatt nem tudott iskolába járni. De már az első világháború előtt is sűrűn kérte a plébános vagy a tanító, hogy a segélyre rászoruló gyermekek számára összesen 10—30 korona tankönyvsegélyt adjanak. Ezt a képviselő-testület mindig meg is szavazta.A községnek egyik legnagyobb gondja volt az óbaroki községi iskola fenntartása, mert azt az iskolai pótadóból fedezni nem tudták, pedig az 1872-ben alapított iskola épületét renoválni, bútorzatát kicserélni kellett. Erre ugyan felhasználhatták az iskola tőkevagyonát, mely államkötvényekben volt elhelyezve, de a fenntartás költségeiben évről évre nagyobb hiány mutatkozott. Felcsút katolikus és református lakosait pedig saját iskolájuk fenntartására amúgy is évi 12—15%-os iskolaadó terhelte. Így az akkor Felcsúthoz tartozó puszta, mely ma már Bicskéhez tartozik, szinte megoldhatatlan tanítási, illetve költségvetési problémák elé állította Felcsútot. 100 A községnek már 1881-ben volt szülésznője, éspedig Guttmann Ignácné,"' 7 utóbb Pohl Jánosné, ki betegsége miatt lemondott, de mint felcsúti illetőségű munkaképtelen szegényt a község kellett 1904-ben 10 korona havi segéllyel támogassa, mert szegényháza nem volt a községnek. Utódául csak ideiglenesen, napi 1 korona fizetésért alkalmazta a község 1908ban özv. Lichtenstein Arnoldnét, majd mikor az is lemondott, Scherlein Lajosné Zsák Rozáliát választotta meg, de az 1910-ben panaszkodott, hogy évi 180 korona fizetéséből meg az évi 40—50 szülés után járó mellékkeresetből nem tud megélni. 1 " 8 Bármilyen takarékos is volt a képviselő-testület, 1911-ben kénytelen volt járványkórházat építeni, a kolera elleni védekezést előíró szabályok alapján. Ezt is igyekezett olcsón megoldani, a higiénia szempontjait is figyelembe véve, pl. padlózás helyett cementlapos padozattal, az építőmestertől előzetesen pontos költségvetést kérve, így is 6000 korona kölcsönt kényszerült felvenni a Bicskei Gazdasági Takaréktól. 10 " 1911-ben a Bicske környéki falvak kérték a járási székhelynek Válról Bicskére áthelyezését. Ennek költségeire Bicske már felajánlott 40 000, a Bicskei Takarék 10 000 koronát. Felcsút is vállalt e költségekből 1000 koronát, de határozatát a megyei törvényhatósági bizottság megsemmisítette. 1 ' 0 Nyilván azért, mert a községi képviselő-testület, mint fentebb láttuk fontos beruházásokat nem mert vállalni, akkor ne költsön olyasmire, ami nem közvetlenül a község érdeke. A községi utak karbantartását közmunkával végezték. A képviselőtestület 1913-ban igyekezett arra szorítani a lakosokat, hogy ezt természetben végezzék el. E célbői a kétfogatú járművel végzett közmunka megváltását 4 K. 40-ről 10 koronára, az egyfogatúét, 2,20 koronáról 5 koronára emelte fel. Ezt a törekvést folytatta a háború utáni infláció idején
