Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Felcsút

is. 1928-ban azonban a megye elrendelte, hogy a közmunkaváltság 80%-át a községek a megyének adják át útkarbantartás céljára. Ekkor a község, a neki megmaradt 20% közmunkát is megváltatta, mert nagyon bonyolultnak tartották az átszámítást.

171 Persze ez 1929—30-ban, a nagy gazdasági válság idején, tovább bonyolította a dolgokat, mert a közmunkára köteles szegénység egyáltalában nem tudott váltságot fizetni. Felcsúton már a múlt század utolsó évtizedei óta körorvos működött. Működése Alcsútra, Vértesdobozra, Űjbarokra, Szárra is kiterjedt. Fizetését bonyolult módon adták össze az érdekelt községek. Felcsút 600 korona lakáspénzt fizetett, amíg a körorvosi lakás fel nem épült, a többi községek fuvardíjat fizettek megállapodás szerint. Ezt a megállapodást azonban 1912-ben sem hagyta jóvá a belügyminiszter, erre a községek ideiglenesen az orvossal dr. Kardos Sándorral állapodtak meg a fizetés tekintetében. 1912-ben változott a körorvosi kör, erre újra kellett rendezni a fuvardíjakat. 1914-ben a váli főszolgabíró megállapította, hogy a körorvos évi 100 koronával többet vett fel a megállapított fizetésnél. Ezt az évi 100 koronát azonban a felcsúti képviselő-testület a 19 évi szorgalmas munka jutalmazására adott személyi pótléknak minősítette.

1

'

2 A községházát a Tamássy Árpádtól vásárolt telken 1905-ben építettek. Erre a célra a vármegye hozzájárulásával 10 000 korona kölcsönt vett fel a község a Bicskei Gazdasági Takarékpénztártól. Ezt a kölcsönt 1909ben sikerült a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál 50 év alatt évi 5,6%os részletekben törlesztendő adóssággá konvertálni. Persze a bank feltételeket szabott, így az új adósság kötvényét a névérték 98%-os árfolyamán adta. Az adósság némi részletek kivételével még 1928-ban is fennállott. A rendezésre különböző kíséreteket tettek, végül is a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 360 P készpénz lefizetése ellenében visszaadta a község kötvényét.

1

'" A községnek tehát minden takarékoskodás mellett is nagy adósságai voltak, és voltaképpen jól járt az inflációval, mert adóssága elértéktelenedett, voltaképpen csekély összegben valorizálták. Még amikor teljesen tönkrement az óbaroki tűzoltófecskendő targoncája, az 500 koronába kerülő új targoncát két év alatt kívánta a község kifizetni.

174 Minthogy ugyanis a községnek saját vagyona alig volt, minden beszerzést csak pótadóból tudtak fedezni. Ezért tárgyalták gondosan, mint nagy jelentőségű bevételt, 1913-ban a község területén való vadászat jogának bérbeadását, és nagy eredmény volt, mikor az árverésen mint legtöbbet ígérő Szőke László helybeli birtokos vette bérbe.

175 Persze az infláció idején a vadászati jog bérét is búzában állapították meg, 13,5 q búzáért bérelte Deisler Károly ny. tábornok. 1928-ban már ismét pénzben állapították meg a vadászati jog bérét, akkor Margalith Miklós, újabb felcsúti birtokos bérelte 1326 pengőért.

175 Persze, bármilyen nehéz anyagi helyzetben volt is a község, a 23 éve itt működő Hajós József vezető jegyző 1912-ben talált módot arra, hogy a képviselő-testülettel saját magának 500, majd 1915-ben 200, Kulcsár Kálmán segédjegyzőnek pedig évi 200 majd 1915-ben 100 korona drágasági pótlékot szavaztosson meg.

1

'

0 Gyógyszertár Alcsúton volt. 1911-ben azonban az alcsúti gyógyszerész annak engedélyezését kérte, hogy fiókgyógyszertárat nyithasson Felcsúton. Ezt a kívánságot a képviselő-testület a legnagyobb határozottsággal és részletes indokolással támogatta,

1

" mert a községnek semmibe sem került.