Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Felcsút
volt szerelve. Szőke László és Szőke Kálmán birtoka, melyet Szőke László kezelt, már csak 390 kat. hold, melyből 287 k. hold a szántó, 22 a kert, 31 a rét, de 3 hold szőleje is van. Neki is volt cséplőszekrénye, 2 vetőszekrénye, 2 vetőgépe, 14 ekéje, 5 boronája stb, 66 szarvasmarhája és 5 lova. Mindehhez 8 cselédje. Vasanics Gyula, a századvégi birtokosok közül az egyetlen a régi közbirtokos nemességből 235 kat. holdas birtokán, melyből 185 szántó, 3 szőlő, 17 kert, 23 rét, szintén 6 cselédet tartott, de neki is volt cséplőszekrénye, 9 ekéje, 27 szarvasmarhája, 4 lova, 19 sertése. Németh Béla haszonbérlő Szűts István 253 kat. hold birtokán 7 cseléd dolgozott, volt 40 marhája, 5 lova és 57 sertése, de cséplőszekrénye nem volt, csak 4 ekéje, 4 boronája. Ö is inkább az állattartást kultiválta. Pogány Gyula is idegenből került ide, 351 holdjából 228 szántó, 2 szőlő, 55 erdő és 35 legelő, 12 cselédje, 2 vetőgépe, 13 ekéje, 34 szarvasmarhája 7 lova és 20 sertése volt, de cséplőszekrénye, boronája már nem. Hasonlóképpen szerényebben volt felszerelve Tamássy Árpád haszonélvezőnek Tamássy József és neje (tőlük bérelt nagyobb birtokot Wertheimer is) tulajdonában lévő 225 k. holdas birtoka, melyből 195 a szántó, 11 a kert, 11a rét, 4 a szőlő. Neki 11 cselédje volt, 6 ekéje, szecskavágója, 4 boronája, 41 szarvasmarhája és 9 lova. Végül Blau Józsefnek volt 165 kat. holdja, de ennek csak a fele volt tulajdona, felét bérelte Lethenyei Vilmától, a régi közbirtokos nemesek leszármazójától. Volt 140 kat. hold szántója, 15 kat, hold rétje, 5 kat. hold legelője, mindössze 4 cselédje, 4 ekéje, 4 boronája, 20 szarvasmarhája, 4 lova, de 252 juha. Tehát főleg juhászattal foglalkozott. 1 ' 14 Az egy nagybirtokból és 9 középbirtokból mindösze két kisebb birtok volt egészen egy részben régi közbirtokos család lemenőinek kezén, legtöbbük idegenből jött, némelyik a gazdálkodást sem fő foglalkozásnak tartotta, csak befektetésnek. De a birtokok általában jól fel voltak szerelve és megfelelő állatállománnyal rendelkeztek. Aránylag kicsi volt a cselédségük, nyilván sok napszámost foglalkoztattak. 1935-re a nagybirtok megmaradt, terjedelme is alig csökkent (valamennyit nyilván le kellett adni a Nagyatádi-féle földreform kapcsán), a 9 középbirtok viszont 10-re gyarapodott. Igaz, köztük volt Felcsút község is 119, és a Magyar Államvasút 116 kat. holdnyi területtel, ami majdnem teljes egészében földadó alá nem eső terület volt. A MÁV-nak valami telepe lehetett itt. Mostanra még az 1895. évi birtokosok közül is csak a Hoffmann család maradt meg birtokosnak, sőt a nagybirtok mellé Hoffmann Ede még 270 kat. holdat szerzett. Nagyobb középbirtoka volt ekkor özv. Békássy Elemérnek éspedig 717 kh., ebből 499 szántó, 141 erdő. József királyi herceg is szerzett alcsúti birtoka kiegészítéséül itt 103 kat. holdat, amiből 93 volt a szántó, és Kozma Jenő, nyilván a híres budapesti ügyvéd és kereszténypárti politikus is szerzett 509 kh.-t, amelyből 451 volt a szántó, 20 a rét, 5 a legelő és 20 az erdő. De idegen volt itt özv. Honthy Kár oly né, Margalit Miklós és özv. Vető Zsigmondné, két-háromszáz holdas birtokos és Mühlrad Mór haszonbérlő is. 145 Felcsúton tehát minimálisan változtak a birtokviszonyok egészen 1945-ig. Birtokosok eltűntek, de más középbirtokosok támadtak helyettük, sőt számuk növekedett is. Ez egyben azt is jelentette, hogy a kisbirtokosok helyzete semmit sem javult. Ezen az sem változtatott semmit, hogy az id. József főherceg 1875-ben 100 forintot ajándékozott a felcsúti szegényeknek, felesége Klotild főhercegnő pedig 250 Ft-ot a felcsúti katolikus templom orgonájának javítására. 140
