Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Felcsút

A kisbirtokosok birtokmegoszlásáról csak 1941-ből vannak pontos adataink. Ekkor 1 holdon aluli gazdálkodó volt 16, 1—3 holdas 31, 3—5 holdas 17, 5—10 holdas 28, 10—20 holdas 13, 20—50 holdas 11. 50—100 holdas 6. A mezőgazdaságban dolgozó keresők összes száma 571, ebből a fentiek szerint önálló gazda 124, segítő családtag 74, a többi 373 tehát vagy cseléd volt, vagy napszámos.

1

" Ehhez a számoz képest szerény volt az 1941-ben iparból élő 51, építőiparból élő 54, közlekedésből élő 39, és közszolgálatból élő 52 fő. Házak mennyisége nemcsak a falu nagyságát mutatja, de némileg az életszínvonalat is. Felcsúton a házak száma sokkal gyorsabban nőtt, mint a lélekszám. Nevezetesen 1870-ben volt 149 ház 1890-ben „ 225 „ 1900-ban „ 257 „ 1910-ben „ 269 „ 1920-ban „ 297 „ 1930-ban „ 364 „ 1960-ban „ 354 „ 1970-ben „ 408 ház

1

'*

8 Természetesen az építkezést, és általában a forgalmat növelte a múlt század végén épített vasútvonal, melynek állomása volt Felcsúton, mindössze 1 km-re a község központjától. A községből a múlt század végén, mint legtöbb adót fizetők öten voltak tagjai a megyei törvényhatósági bizottságnak, nevezetesen Szőke Lajos ügyvéd, földbirtokos, Weisz Mór, Szűcs Péter, Weisz Sámuel és Zuber Antal. Közülük csak ketten voltak régebbi felcsúti birtokosok, de ők sem tartoztak Felcsút törzsökös közbirtokosai közé.

1

''

0 De nem képviselték valóságosabban a község érdekeit a község legtöbb adót fizető (virilista) képviselő-testületi tagjai sem. Ezek voltak 1888ban Hoffman Ede, Halász Mihályné, Zuber Antal, Kégl Sándor, Vasanics Jánosné, Weisz Mór, Vasanics Miklós, Mayer Ferenc, Andrássy Gyula. Tehát nagyjából a már ismert középbirtokosok, egy-két vállalkozó. Ugyanekkor a választott tagok: Szőllősi István, Kollár Sámuel, Pálfi József, Szőke László, Blau József, Marsik Emánuel, Simon József, Spitzer Salamon, Blau Mór.

15

" Köztük már több ismerős név van, részben közbirtokosok, de egykori zsellérek is, de jó néhány nyilván később odatelepedett sikeres kereskedő is. Az 1885 és 1888. évi községi elöljáróság: Simon József bíró, Blau Mór törvénybíró, Pálfi József, utóbbi Perlaki Gáspár pénztárnok, Blau József közgyám, Ország János, Fulmeg István, Balog József, Vitteg János esküdtek.

1

'

1 1897-ben a bíró még mindig Simon József, jegyző Hajós József, törvénybíró még mindig Blau Mór, pénztárnok Veisz Jakab, közgyám Blau József, esküdtek: Balogh József, Farkas Endre, Oroszi János, Smidmayer János. Ekkor már van segédjegyző is. Tillman László személyében.

152 1904-ben és 1905-ben még mindig ugyanaz a bíró, a jegyző és a törvénybíró, de a pénztárnok és közgyám is. Esküdtek: Farkas Endre, Érdy Károly, Balogh József, Schmidmayer János.

1

'' Segédjegyző azonban Czanik István. A faluban a katolikus plébánia a templom felépítése, tehát a XIX. század eleje óta folyamatosan működött. Alcsút is az ő fillája volt. Plébá-