Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Felcsút
a felcsúti legelők voltak igen alkalmasak a juhtenyésztésre. Túlnyomórészt mindig merinó juhokat tartottak, de 1942-ben kísérleteztek magyar rackával is, de ez úgy látszik nem vált be. 141 A művelési ágak megoszlása így alakult kat. holdakban szántó kert rét szőlő legelő nádas erdő összesen 1869 4095 216 522 23 235 51 5142 1895 4731 204 419 28 129 19 745 6388 1909 4931 260 244 108 162 2 688 6599 Az 1869. évi adatok eredetileg 1200 öles magyar holdakban voltak megadva, ezt az összehasonlítás kedvéért átszámítottuk 1600 öles kataszteri holdakra. Az 1869. évi felvételnek nyilván hibás az erdő adata. Egyrészt az 1848, előtti időkről is elég jelentékeny erdőkről van adatunk, másrészt ismerve a mezőgazdasági termelés alakulásának tendenciáját, teljesen ki van zárva, hogy az erdő területe a múlt század végéig 700 kat. holddal gyarapodott volna. A búzatermelési monokultúra erősen érezteti a hatását, a szántót folyton növelték a rét és legelő rovására. Bár a nagyállattartás nem esett vissza, a legelő és rét csökkenése nyilván a birkatartás csökkenésével van összefüggésben. Nem jelentős a helység szőlője, de érdekes jelenség, hogy a szőlő területe a filoxéra ellenére majd négyszeresére növekedett. 142 Ami a gazdasági felszerelést illeti, ez 1869-ben az egész faluban mindössze 80 vasekéből, 26 fogasból (boronából) és 4 lóerejű cséplőberendezésből állott. 143 Ez 1895-re nagyot fejlődött, bár csak a 200 holdon felüli gazdaságok részletes adatait ismerjük. A XIX. század utolsó éveire Felcsúton maradt egy nagybirtok, Hofmann Ede 1321 kat. holdas birtoka. Valószínűleg ugyanaz, mint amely 1848 előtt Pázmándyé, az 50-es években Tomory Anasztázé volt. Ez kitűnően fel volt szerelve cséplőszekrénnyel, 26 ekével, 7 boronával, 7 hengerrel, 71 szarvasmarhával, 6 lóval, 30 cseléddel. Csak azt nehéz elképzelni, hogy tartott 23 hold legelőn 914 juhot. Másik jelentős birtokot összesen 879 kat. holddal Wertheimer Zsigmond haszonbérelte Tamássy Józseftől és nejétől. Tamássy birtokos nemes volt, bár nem tartozott a falu törzsökös közbirtokosai közé. De most sem maga gazdálkodott, idegennek adta bérbe. Ez is jól felszerelt gazdaság volt, 24 cseléddel, 138 marhával, 19 lóval, 54 sertéssel, de juhot nem tartott. Felszereltségének fokát talán eléggé jellemzi 3 vetőgép, 10 borona és 58 eke. Legelője mindössze 8 kh volt, tehát nyilvánvalóan istállózó állattartást folytatott, de fő termelési iránya a búzatermelés volt, szántója 727 kt. holdat tett ki. A harmadik, még mindig jelentékeny középbirtokot, 576 kat. holdast Perl Lipót budapesti rövidárukereskedő bérelte Zuber Antaltól, Szűcs Istvántól és Pámert Józseftől. Tehát a bérbeadók sem régi birtokosok. A haszonbérlő pedig a bérletbe nyilván budapesti üzletének jövedelmét fektette be. Ebből a birtokból aránylag nagy rész, 122 kat. hold volt erdő. 39 pedig legelő. A megfelelő technikai felszerelésen kívül 49 marha, 17 ló, 66 sertés és 355 jüh tartozott hozzá, tehát inkább állattartónak nevezhető, szántója csak 366 kat. hold. Weisz Zsigmond nyilván szintén idegenként került ide és vásárolta meg 417 kat. holdját, melyből 349 k. h. volt szántó 19 k. h. kert és 43 k. h. rét. Csak 6 állandó cselédet tartott az 53 marhához, 5 lóhoz és 10 sertéshez. Neki is volt azonban cséplőszekrénye, 2 vetőgépe, 14 ekéje stb, tehát a kor igényeinek megfelelően fel 22 FMTÉ 16. 337
