Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Felcsút

tud, akik közül a legnagyobb közbirtok 1200 magyar hold, a legkisebb 12 négyzetöl. Van rajtuk kívül 134 birtoktalan család. Ezek nyilván a korábbi zsellérek.

1

" Van azonban köztük 24 iparos (3-3 kovács és takács, 2-2 asztalos, bognár, kocsmáros, molnár és mészáros, l-l ács, kőmíves, kalapos és szíjjártó, és természetesen 4 csizmadia.) 3 tanító működik (katolikus és reformátuson kívül most már izraelita is.) A katolikus plébánia filiájaként ide tartozik Alcsút, a református eklézsia ellenben a bodméri parochiához tartozik.

1

"

8 Ügy látszik, Pázmándy itteni birtokát eladta, mert az 1850-es évek közepén Tomory Anasztáznak, az irodalom és művészet híres mecénásának volt itt jelentékeny birtoka.

1

''" 1869-ből a földbirtokmegoszlásról precízebb adataink vannak. Eszerint a határban 1000 holdon felüli nagybirtok van 1, 100 és 1000 hold közötti 14, 25 és 100 hold közötti 20, 10 és 25 hold közötti 11, 1 és 10 hold közötti 58. A foglalkozási statisztikában viszont 50-re teszi a birtokosok számát és 184-re a napszámosokét, 8l-re az éves szolgákét. Ezek szerint a 10 holdon aluliakból mindössze 4-et számol a birtokosok közé, a többit napszámosnak tekinti. Aránylag igen magas az éves szolgák, cselédek száma, ami a mezőgazdasági termelés földművelési ágának hangsúlyosabbá válását bizonyítja éppúgy, mint a vetésterületek fentebb említett megoszlása.

140 Az állattartás áttekintő adatai így alakultak a polgári gazdálkodás korában ló szarvasmarha juh sertés baromfi 1863 00 ? 1500 250 5420 1869 97 297 2561 421 ? 1895 129 619 1521 1056 4540 1911 157 791 949 1203 1935 248 571 451 1238 5520 1942 273 752 913 1697 7 A részletadatokból kitűnik, hogy erőteljesen foglalkoztak csikóneveléssel, így 1895-ben 11 egy éven aluli, 23 ezen felüli, 1942-ben 10 egy éven aluli, 40 ezen felüli csikót tartottak. Közben azonban, 1911-ben és 1935-ben jelentéktelen volt a csikótartás. A tehéntartás viszont 191 l-re szökkent hallatlanul magasra, a 791 marhából 497-re. Ügy látszik azonban a tej értékesítési lehetőségek csökkentek, mert a tehénállomány 1935-re 305-re csökkent. Az igás ökrök száma 1863-tól 1895-ig több mint kétszeresére nőtt, de 1935-re már 25-re apadt. Nyilvánvaló, hogy a mezőgazdasági munkát is inkább lovakkal végezték századunkban. Ezt mutatja az is, hogy a lovak megoszlása 1935-ben körülbelül egyforma volt a hideg- és melegvérű lovak közt, de 1942-re holott a lovak összlétszáma emelkedett, a melegvérűek száma több mint kétszeresére emelkedett a hidegvérűeknek. Szarvasmarhából, amíg az ökör, mint igavonó fontos volt, mintegy fele létszámban tartottak szürke magyar szarvasmarhát, de 1935-ben az 571 szarvasmarhából már 542 volt a piros tarka svájci, melynek fő előnye a jó tejhozam. A juhok száma az 1860-as évek hallatlan emelkedése után 3 évtizeden keresztül maradt elég magas. Mikor az osztrák vámtarifa átalakítása lehetővé tette Ausztriába az ausztráliai gyapjú behozatalát, ezzel az osztrák és cseh textiliparban versenyképtelenné vált a magyar gyapjú. Ennek folytán a századfordulón a juhok száma is rohamosan csökkent, de 1942-re megint emelkedett. Nyilván