Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Felcsút
hoz számítja a két Bárok puszta, Vasony és Bodmér lakosságát is, és így 2446 lakost hoz ki. Zách szerint a lélekszám 1863^ban mindössze 1031 fő, ami visszaesést jelentene mindkét 1850-es, illetve 1856-os adathoz képest. Pontosan csak 1870-től kezdve a hivatalos népszámlálás megbízható adatai szerint tudjuk a fejlődést figyelemmel kísérni. Ez a következő 1870 1284 fő 1880 1396 fő 1890 1488 fő 1900 1474 fő 1910 1583 fő 1920 1783 fő 19.30 1884 fő 1941 1954 fő 132 a Megtorpanás csak 1890 és 1900 között volt. Ez talán a kivándorlással függ össze. Az 1848. évi megyei állandó bizottmányba Felcsútról aránylag sokan kerültek be: Angyal Antal, ifj. Balogh József, Erős Benő, Kégl Sándor, Kósa Dániel, Lethenyey Károly, Mitsky Zsigmond, Szőllősy András, Szőllősy Zsigmond, Szőllősy István, Tóth Antal rk. plébános, Vasanits János. 133 A 12 tagú képviselet, melyben érdekes módon Felcsút legrégibb és legjelentősebb családjai nem vettek részt, de benne voltak a bizonytalan nemességű, viszont vagyonilag jól álló Kégl bérlők, természetesen nem Felcsút jelentőségének vagy forradalmi lendületének, hanem nagy számú nemességének köszönhető. Felcsútnak a szabadságharcban vitt szerepéről csak azt tudjuk, hogy 1849 január első napjaiban, mikor Windischgrátz herceg Pest felé vonult és Bicskénél állt meg, Felcsútot Alcsúttal, Csabdival, Németegyházzal együtt Wrbna altábornagy alá rendelt 2. hadtesthez tartozó Lichtenstein lovashadosztály szállta meg, és vonult tovább január 3-án Etyeken keresztül Sóskútra. 13 ' 1 A Bach által irányított abszolutizmus idején bevezették Felcsúton is az írásbeli adminisztrációt, jegyzői hivatalt szerveztek, amit 1861-ben siettek megszüntetni, az írásbeli ügyvitel folytán tudjuk, hogy 1854. márc. 15-én Felcsúton tűzvész pusztított, és ugyanezen időben ide kitelepítették a pesti Rókus kórházból Mahrer Wolf elmebeteget, kinek kórházi költségeit próbálták behajtani, de nem lehetett, mert semmije sem volt. 135 Az 1861-ben újjáalakult Fejér megyei állandó bizottmányban Felcsútot 14 személy képviselte: Halász Mihály, Jakab János, Juhász Ferenc rk. plébános, Kocsi Dániel, Kenessey János, Kollár Sámuel, Lethenyey Kálmán, Lethenyey Lajos (a mezőgazdasági író), Micsky Zsigmond, Perlaky Gáspár, Szőke Lajos, Szőllősy István, Vasanits János és Vasanits László. 1 "' Ezek is túlnyomórészt közbirtokos nemes családok tagjai. Területe 1863-ban 5298 m. hold 836 négyzetöl. Ebből szántóföld 3084 m. hold, éspedig 1021 hold búzával, 687 hold rozzsal, 375 hold árpával, 450 hold zabbal, 460 hold kukoricával, 91 hold burgonyával bevetve. 1028 magyar hold az ugar. Szőleje is van, melyen 650 akó bor terem. Ami a birtokviszonyokat illeti, a Bach-kori szervezési kimutatás megelégszik annyival, hogy tulajdonosa Pázmándy Dénes (az 1848-as házelnök) és 80 közbirtokos. Zách sem mond sokkal többet. Ö 72 közbirtokos családról
