Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Felcsút
dor is semmisnek minősítette a felcsútiak részére adott donációt és felhívta Fejér megyét, hogy azt tekintse hatálytalannak. 33 A pesti pálos prior is bizonytalan birtoka ügyében, mert 1698-ban Ácsával és Alcsúttal együtt haszonbérbe adta ugyan Felcsút és Kajászószentpéter prédiumot is, de lehetségesnek tartja, hogy ezeket nem tudja birtokba adni, és erre az esetre külön intézkedik. 3 ' 1 1699-ben Sajnovics János a felcsútiak ügyvédje is, a maga valamint Érdy András és Erdélyi András nevében újabb dokumentumokkal bizonyították nemességüket és Felcsútra való jogukat, amit végül is a nádor elismert és Fejér megyében ki is hirdetett. Acsa és Alcsút azonban a pálosok birtoka maradt. Felcsútra költözik az 1636-ban Tatán nemeslevelet nyert és egy ideig Alcsúton lakó Sebők András fia Péter, kiről csak 1746-ból van Felcsúton adat, továbbá Űjváriné Sigray Borbála alcsúti tiszttartója Somodi János is, aki agilis voltát hamar elismerteti, de 1725-ben már Felcsúton közbirtokos. 35 A századfordulón Felcsút még alig lakott. 1701-ben mindössze 39 Ft 3 dénár adót fizetett 20 1/4 dica után. A Kolosváry Mihály járásában összeírt 20 helység között a legkisebb. 30 1716-ban még mindig „recentissime" azaz legújabbban megszállott helységként említik, lakói 3 évig minden teher alól mentesek. 37 1720-ban Sajnovics Mátyásnak sikerült igazolnia, hogy Felcsút kuriális helység, és a megye el is rendelte, hogy az adóösszeírásba ne vegyék fel. 38 Azt már 1702-ben Balogh Jánossal együtt sikerült igazolnia, hogy a bécsi Neoacquistica Commissio előtt jogukat igazolták. 30 Fejér megye 1726-ban az újonnan betelepített faluk — köztük Felcsút — részére urbáriumot adott ki. Eszerint: 1. Minden egész helyes jobbágy évi 4 Ft, félhelyes 2 Ft, negyedhelyes 1 Ft, zsellér fél Ft cenzust fizet földesurának. 2. Minden marhás gazda szekerével vagy ekéjével heti 1 napot, igavonó nélküli jobbágy és zsellér heti egy gyalog napot szolgál. 3. Minden terményből kilencedet ad, és oda szállítja, ahová a földesúr kívánja. 4. A mészárszék és a kovács helyzetének rendezése a földesúr jogkörébe tartozik. 5. Minden marhás gazda karácsonykor szállít egy szekér tűzifát. 6. Minden gazda ad évi 1 tyúkot, 1 kappant, 10 tojást és 1 itce vajat a földesúrnak. 7. A bormérés, ha van szőlőhegy a faluban Szent Mihálytól Szent Györgyig, különben csak negyedévig a falué. 8. Ha a földesúr nem kívánja, hogy a gazda marhával robotoljon, heti két napot kell szolgálnia/' 0 Ezek a követelések a XVIII. század első éveinek szokásaihoz képest meglehetősen súlyosak, pl. a heti 1 nap robot, a kilenced. Felcsútot azonban nem érintette súlyosan, mert mint láni fogjuk, ott alig volt telkes jobbágy. A betelepülés még mindig szerény méretű, 1730-ban 20 és 7/, dica után 82 Ft egész l /t dénár adó. A dicák száma tehát nem emelkedett, de az adó több mint kétszeresére.'' 1 A lélekszám 1745-re már eléggé megnőtt. 36 házaspárt írtak össze 174 gyónásképes, tehát 7 éven felüli, és 66 gyónásra még nem képes, tehát 7 éven aluli gyermekkel/' 2 A 7 éven aluli gyermekek nagy száma nemcsak az egészséges természetes szaporodást és Sl FMTÉ 16. 321
